Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd

A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető

Frangepán Kristóf[1]

 

Frangepán Kristóf grófot Mohács előtt „komoly ígéretekkel hívták vissza az ország szolgálatába,”[2] a bárók őt akarták megtenni a török ellen szerveződő sereg vezérének. A „visszahívás” oka az volt, hogy a gróf 1526 elején összekülönbözött Szalkai Lászlóval (az érsek előbb hazugnak nevezte a grófot, majd két kézzel belekapaszkodott Frangepán szakállába, mire ő pofonvágta Szalkait),[3] Frangepánt erre bebörtönözték, majd szabadulása után Ferdinánd osztrák főherceg szolgálatába állt.[4] A nagy harctéri tapasztalattal rendelkező délvidéki főúr[5] figyelmeztette II. Lajost, hogy a királyhoz tartó csapatok (erdélyiek, horvátok, csehek, németek) megérkezése előtt kerülje a törökkel a nyílt ütközetet. Frangepán szerint „a királynak vagy Budán kellett volna várakoznia, vagy valami más, az ellenségtől távolabb eső helyen tartózkodnia addig, míg az ország minden ereje és a segédcsapatok összejönnek.[6] A gróf Zágrábban szervezte, gyűjtötte a délvidéki sereget. A mohácsi csata idején mindössze 450 lovas felett parancsolt, ezzel a szerény létszámú egységgel vonult a Dunántúlra, és zaklatta a törökök dunai átkelését.[7] Frangepán szeptember 5-én, glagolita rovásírással írt leveleket küldött Josefics Ferenc püspöknek.[8] A gróf az iratokban beszámolt a király vereségéről, és megnevezte a vesztes csata felelőseit is: Frangepán szerint az egymással torzsalkodó magyar főurak maguknak köszönhetik a kialakult helyzetet. II. Lajos elvesztésén Frangepán sajnálkozik, de a királyukat és az országot kockáztató magyar főrendek szerinte megérdemelték a szultántól kapott „leckét.”[9] A Dunántúl délnyugati részein és Szlavóniában forrongó parasztok miatt Frangepán visszafordult Székesfehérvár alól, hogy lecsillapítsa a lázadókat. Ferdinánd főherceg szeptember 15-én utasította Frangepánt és Jurisics Miklóst, hogy – a kialakult helyzetre való tekintettel – mielőbb hívjanak össze rendi gyűlést.[10] Szeptember 23-án, a kaproncai országgyűlésen megjelent Frangepán, ahol a rendek a grófot a négy lázadó vármegye (Baranya, Pozsega, Somogy, Zala) „kormányzójává” és főkapitánnyá nevezték ki. Ezután a gróf Pozsonyba ment, ahol nem sokáig időzött, és legközelebb már Szapolyai János királlyá koronázásán találkozni a nevével. Szövetséget kötött János királlyal, aki „Frangepán Kristófot horvát-szlavón-dalmát bánnak, és bizonyára főkapitánnyá is megtette, akinek egyúttal megszámított 20 ezer aranyat arra, hogy maga szereljen és készítsen fel hadsereget.”[11] A hadsereget azonban itt már nem a török ellen, hanem János király délvidéki hatalmának megszilárdítása céljából verbuválták. Frangepán Kristóf Mohácsot megelőzően sem tartózkodott a törökbarát politikától. 1525-ben a francia király követe próbálta felvenni a kapcsolatot a törökkel – érdekes módon éppen a Frangepánok közvetítésében bízva.[12] Másrészt a Frangepán-család politikai befolyására a horvát rendek pontosan Mohács előtt határozták el, hogy engedve a török nyomásnak, a budai királyi udvar döntésétől függetlenül fegyverszünetet kérnek a Portától, és nem avatkoznak be az 1526. évi hadjárat konfliktusaiba.[13] (Jóllehet Kristóf testvére, Frangepán Mátyás életét vesztette a mohácsi csatában.) 1527. július elején Frangepán ismét találkozott a francia követtel, akivel azt tervezték, hogy közösen felkeresik a szerb parasztcsapatok vezérét. Črni Jovant minden bizonnyal ismét János király hűségére próbálták állítani, de a terv nem valósult meg. Ferdinánd király Bécsből, 1527. július 9-én kelt levelében arra utasította diplomatáját, Habardanecz Jánost, hogy mindenáron akadályozza meg Frangepán és Rincon találkozását Črni Jovannal.[14] A kitűzött vérdíj összege jelentős volt. Sikeres akció esetére Ferdinánd 16 ezer (!) arany jutalmat helyezett kilátásba, ehhez azonban Habardanecz-nek vagy foglyul ejtve kellett Bécsbe küldenie Frangepánt és Rincont, vagy – ha ez nem lehetséges – ott helyben felakaszttatnia mindkettőt! A küszöbön álló, János király elleni hadjárata miatt Habsburg Ferdinánd mindent elkövetett Frangepán Kristóf kiiktatására, még a politikai gyilkosságtól sem riadt vissza. Egyes hírek szerint Frangepán Varasd után egyenesen Dévény ostromára menne,[15] így harapófogóba kerülhetett volna Ferdinánd serege.[16] Ferdinánd ezt nem nézhette tétlenül, ezért nemcsak Habardaneczet biztatta Frangepán likvidálására, hanem a gróf politikai ellenfelét, Batthyány Ferencet is Frangepán ellen küldte.[17] Mivel Ferdinánd nem bízott Batthyány sikerében, 1527. szeptember 21-én, Budáról – biztos, ami biztos – utasította Majláth Istvánt, hogy saját költségén azonnal küldjön két kémet Frangepán Kristófhoz. A felderítők feladata, hogy a gróf közelében tartózkodva kipuhatolják a terveit.[18] Frangepánt hat nap múlva, 1527. szeptember 27-én, Varasd vára közelében, egy lesállásból meglőtték.[19] Batthyány és Habardanecz a Frangepán-elleni merénylet idején Varasdtól távol tartózkodott, viszont Majláth István kémei sikerrel járhattak. Mindezt alátámasztja, hogy Majláth a politikai gyilkosság fejében jutott Fogaras várához.[20] Érdekes tény, hogy éppen a másik mohácsi túlélő, Perényi Péter kérvényezte Ferdinándnál, hogy adja Fogarast Majláth Istvánnak.[21] A vezére nélkül maradt Frangepán-féle sereg vezetését Tahy János vránai perjel vette át. A perjelt gyűlölték a horvátok, ezért a sereg hamarosan feloszlott.[22]



[1] Veglia és Modrus ispánja. MNL. OL. 1526: Dl. 232747.

[2] Brodarics Me. i. m. 14.

[3] Margalits: Horvát repertorium I. i. m. 362.

[4] Barta: A Sztambulba i. m. 25.

[5] II. Lajos „Horvát-, Szlavón- Dalmátország védőjének” nevezte Frangepánt, miután 1525 nyarán 6 ezer fős seregével Jajca előtt szétvert egy 20 ezer fős török sereget. Másnap bevonult Jajcára, és élelemmel látta el a védőket, majd harmadnap, a visszafelé vezető úton ismét megfutamított egy 15 ezer fős török sereget. Sanudo I diarii VIII. 202., 246. Margalits: Horvát repertorium I. i. m. 361. Kulcsár: A Jagelló-kor i. m. 197.

[6] Brodarics Me. i. m. 31.

[7] Barta: A Sztambulba i. m. 25.

[8] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. B. 47-53.

[9]E csapás hasznos volt, mert ha a magyarok a török császáron diadalmaskodnak, ki élhetne tovább alattuk, ki maradhatna meg közöttük, s lenne-e határa kevélységüknek? Ha mi idejében megérkezhettünk volna a harcba, mi lettünk volna az elsők, kik azon rossz rend miatt, mely, mint halljuk, seregünkben uralkodott, elvesztünk volna az ütközetben. Halljuk, hogy mindenki kapitány volt, s ugyancsak ügyetlen-rendetlenül rohantak a harcnak. De ez megtanítja őket, miszerint jövendőre szelídebbek, s kapitányaiknak engedelmesebbek legyenek.” A levelet idézi Jászay Pál. Jászay: A magyar nemzet i. m. 26.

[10] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. E. 30-31.

[11] Botlik: VIII. Henrik i. m. 94.

[12] Ernest Charriére: Négociations de La France dans le Levant. Tome I. Paris, 1848. 114.

[13] Bár a horvát-török egyezség végül elmaradt, 1526-ban – a szlavón csapatokat leszámítva – alig harcoltak horvát katonák II. Lajos király koalíciós seregében.

[14] ÖStA HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 5. Konv. A. 38-39.

[15] Uo. Vö. Monumenta Habsburgica. Band I. Hgg. Karl Lanz. Wien, 1853. 66-67.

[16] Zárójelben megjegyzem, hogy a Dunántúlon zajló, jelentős hadiesemények történetét (Sümeg ostromát, Kőszeg felégetését, Szentgotthárd polgárainak lázadását vagy Veszprém várának Szapolyai seregei által történt elfoglalását) még senki sem dolgozta fel.

[17] Ld. Ferdinánd ígérvénye Belik várára, amennyiben Batthyány kiűzi Frangepánt Szlavóniából. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 5. Konv. B. 136.

[18] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 6. Konv. A. 111.

[19] Ld. Lucas Gamß jelentése ismeretlennek. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 6. Konv. B. 1.

[20] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Miscellanea Fasc. 425. Konv. A. 53-54.

[21] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 8. Konv. A. 119.

[22] Margalits: Horvát repertorium I. i. m. 656.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 149
Heti: 200
Havi: 677
Össz.: 120 669

Látogatottság növelés
Oldal: Akik nem vettek részt a csatában (4) Frangepán Kristóf
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »