1526. április (Szent György hava)

 

Április elején                      II. Lajos cseh- és magyar király morvaországi birtokain egy ál-Lajos király azt állítja, hogy valójában ő a király, és az, aki jelenleg helyette uralkodik, egy budai varga fia, aki három nappal előtte született, és vele kicserélték.[1]

Április 1-jén                        Húsvét vasárnap.[2]

II. Lajos király Budán, a királyi palotában tölti húsvét ünnepét.[3]

Április 2-án (hétfőn)       Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg felkéri Hans von Helfenberget és Georg von Reichenberget, hogy Hans Katzianer és Jurisics Miklós társaságában vegyenek részt a horvát-szlavón rendek kőrösi tartománygyűlésén.[4]

Dobrachi Dorottya örökjogon eladja – száz forintért – a Szatmár vármegyében levő Dobrach birtokrészeit Gosztonyi János erdélyi (gyulafehérvári) püspöknek.[5]

Április 3-án                         A Szászsebesen tartózkodó Szapolyai János felszólítja a medgyesi és szebeni dékánokat a legutóbbi enyedi tartománygyűlés határozatának betartására. (<– Március 7.) A határozat értelmében nemcsak világi, hanem egyházi személyek, plébánosok és klerikusok is kötelesek fejenként hadba szállni a török elleni hadjáratra; kivéve két birtokonként egy papot.[6]

Bornemissza Péter bányakamarai ispán nyugtatja Selmecbánya vezetését, hogy Besztercebányát és általában a bányavárosokat is megvédi a rablók és zsiványok („latronibus”) ellen, de erre a célra katonákat kér a városoktól.[7] (<– Március eleje.) (–> Április 13.)

                                               Az Alsó-ausztriai Kamara tudatja, hogy a horvát határra rendelt hadsereg első havi zsoldjára – Hans Karl lovassal – négyezer rajnai forintot küldött.[8] (–> Május 19.)

Április 4-én                         II. Lajos Szentmihályon tartózkodik. Itt, a király személyes jelenléte előtt tanúsítják, hogy Rózsahegyi Spethiger Péter és nővére, Áfra visszafizették a nagy összegben, négyszáz forint értékben elzálogosított almanfalvi birtokukat Alman Mihály özvegyének, Dorottyának, aki a kifizetésért cserébe visszaengedi a birtokba a tulajdonosokat.[9]

                                               Somogyi Ferenc, Somogy vármegye alispánja – a közelgő török elleni hadjárat miatt – végrendeletet készíttet a székesfehérvári káptalan előtt: „elméjében megforgatván, hogy félelmetes a háborúk eredménye, és miután arra kényszerül a jelen időben, hogy a királyi felség mellett ezt az országot nagy hadi készültséggel megtámadni szándékozó török császár ellen vonuljon, [végrendelkezik] hogy ha valami balszerencse érné a háborúban, [nehogy idegen kézre kerüljenek birtokai].”[10]

Április 5-én                         Szapolyai György nyugtája Nagyszombat város részére, miszerint a múlt évi királyi adóból kilencvenhat forintot átadtak egy bizonyos Barthos nevű küldöncük kézbesítésével.[11]

Április 6-án                         II. Lajos király meghagyja Sáros vármegye hatóságának, hogy Bertóthy Szaniszlót és Ferencet mentesítse a birtokaik után szedett tizenöt dénáros hadiadó alól, mert Szaniszló Lőcsén képviselte a Magyar Királyságot – a lengyel király követeivel folytatott tárgyaláson. Egyúttal azt is megparancsolja a király, hogy amennyiben a megye joghatósága már beszedte az adót, abban az esetben a teljes összeget fizessék vissza a kedvezményezetteknek.[12]

                                               IV. István moldvai vajda levélben ajánlja fel a segítségét a besztercei városi tanácsnak a moldovabányai ügyek rendezését illetően.[13]

Hunyad mezőváros joghatósága előtt Török Pál és Gergely deák a – hóstáti határ[14] felé eső – Sósszél nevű rétjüket három forintért eladják Hosdáti Imre nemes úrnak.[15]

Április 7-én                         Székely Mátyás alsólendvai várnagy levelet ír Bánffy Jánosnak a Szécsi Tamás ispán jobbágyai és familiárisai által elkövetett hatalmaskodás ügyében.[16]

Április 8-án                         A felvidéki Dobronyán (mai: Dobra Niva, Szlovákia) tartózkodó Werbőczy István nádor elismeri, hogy Hani Mátyás zólyomi várnagytól százötven „jó magyar forintot” vett kölcsön, és egyúttal felhatalmazza a várnagyot, hogy ha szeptember 8-ig nem fizeti vissza a kölcsönvett pénzt, akkor a nádor Zólyom vármegyei birtokrészeit Hani szabadon használhatja az összeg visszafizetéséig.[17]

II. Lajos király Budán kelt bizonyságlevele[18] arról, hogy Szerencsés Imre királyi tanácsos ezerötszáz forint kölcsönt adott neki a mai napon; a pozsonyi harmincad[19] addig marad Szerencsés kezén, amíg a neki járó pénzt ki nem egyenlítik.[20] (–> Július 20.)

                                               Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg Augsburgban kelt levelében nyugtázza Hans Katzianer jelentéseit, melyekből értesült a horvát rendekkel folytatott tárgyalásairól, és a főherceg ígéri, hogy rövid időn belül főkapitányt küld a török ellen toborzott sereg élére, amely a horvát határon állomásozik.[21] (<– Március 27.) (–> Április 11.)

                                               A Somogy vármegyei Szent Egyed monostor joghatósága jelenti II. Lajosnak, hogy a király március 1-jén kelt parancsának értelmében megkeresték az 1525. január 12-én kelt oklevél eredetijét, és annak szövegét szó szerint átírták a Nyulak-szigeti apácák részére.[22]

Április 9-én (hétfőn)       Tomori Pál érsek Kalocsáról ír levelet VII. Kelemennek. Tomori tájékoztatja a pápát, hogy II. Lajos király római közbenjárására ismét fegyvert fogott, és az egyházi szolgálatból visszatért a hadi kötelezettségekhez, amelyet – erejéhez méltón – igyekszik teljesíteni. Tomori Pál az Alsó-részek főkapitányi posztjára vonatkozó lemondását visszavonta.[23] (<– Március 27.)

A kapornaki konvent előtt ifjabb Uki Mihály 400 forint értékben elzálogosítja egyes Zala-, Vas- és Sopron vármegyei birtokrészeit Kaczorlaki Kaczor András leányának, Annának.[24]

                                               A kolozsmonostori konvent bizonyítja, hogy Kenderessy László visszaengedi Lancz Lászlót a Szatmár vármegyei birtokaira, miután utóbbi visszafizette a kétszázötven forint zálogot.[25]

Április 10-én                       II. Lajos király Visegrádra érkezik, hogy az április 24-ére összehívott országgyűlésig hátralévő két hétben vadászattal töltse az idejét.[26] A Budán kiállított királyi oklevelei ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a király szállása továbbra is nagyrészt a budai királyi palotában lehet, nem pedig Visegrádon.[27]

Április 11-én                       Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg Bécsből tájékoztatja a rendeket, hogy a török veszély elhárítása miatt új adót vetett ki Karintiában.[28]

Habsburg Ferdinánd tudatja az Alsó-ausztriai Udvari Tanáccsal és Kamarával, hogy a horvát végekre rendelt hadsereg élére Jurisics Miklóst nevezte ki főkapitánynak.[29] (<– Március 27.)

Április 11-e körül              A Szapolyai-család felvidéki várában, Trencsénben folytat tárgyalást Szapolyai György szepesi ispán, Brandenburgi György őrgróf (II. Lajos király korábbi nevelője), II. Frigyes sziléziai herceg és a cseh Jan z Pernštejna.[30]

Április 12-én                       Szapolyai János erdélyi vajda Szászsebesen vajdai ítélőszéket tart.[31]

                                               Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg utasítja az Alsó-ausztriai Kamarát, hogy tárgyaljanak Hans Katzianerrel, mert a parancsnoka által vezetett 500 fős horvát lovasságot – az élelmiszerhiány miatt – nem tudja ellátni Bihácsban.[32]

                                               Lorenzo Campeggio püspök jelenti Rómából Thomas Wolsey angol kancellárnak, hogy a magyar király több országtól – többek közt Angliától – is hadisegélyre vár. Campeggio tájékoztatja az angol kancellárt, hogy Magyarország korábbi római követét, Brodarics Istvánt szerémi püspökké és kancellárrá nevezték ki, ami nagy munkával és elkötelezettséggel jár.[33]

                                               A csornai konvent előtt Busi György részben elcseréli, részben ötszáz „jó pénzért” (tiszta magyar forintért) eladja a Vas vármegyei Radoc, Sároslak, Telekes, Kisdanóc és Muzsna birtokrészeit Soós Ferencnek.[34]

Április 13-án                      Werbőczy István nádor ítéletet hoz a bányászmegmozdulások ügyében. (<– Március eleje.) Az elfogott vezetőket kivégezteti, az elmenekültek vagyonát elkobozza, a résztvevőkkel megígérteti, hogy a jövőben a feljebbvalóiknak engedelmeskednek, valamint azt is, hogy szakítanak a „lutheri engedelmetlenséggel.” (Werbőczy – a perköltségre hivatkozva – 1070 forintot vesz magához a bányatársaság ládájából.)[35] (–> Augusztus 3.)

                                               Éjfélkor – gyors szekéren – Péterváradról Budára érkezik Tomori Pál érsek, hogy meghozza a felderítők hírét: Szülejmán szultán már személyesen elindult a hadjáratra, és Buda irányába tart.[36] (<– Március 20.) (–> Április 23. és május 29.)

                                               Szűcs Györgyné visszavonja és semmisnek nyilvánítja a nyilatkozatát és kötelezvényeit, mivel – a bevallása szerint – ezeket kényszer hatása alatt tette. Amikor ugyanis a peres ügye kapcsán Szebenben akart fellebbezni, a kolozsvári bíró esküdtjei elfogták a felperes Dorottya nevű leányát, és tüzes vasfogókkal való kínzással rémítve akartak belőle vallomást kicsikarni; a vallomást megtette, de csak azért, hogy ártatlan leányát hamis vallomásával és különféle fizetségekkel kihozhassa a fogságból.[37]

Április 14-e körül              Batthyány Ferenc bán hatszáz aranyért és 375 magyar forintért elzálogosítja Szentjakab, Szenthelyes és egyéb Varasd vármegyei birtokrészeit Kápolnai (Literatus) Balázsnak, és Balázs fiának, Ferencnek valamint testvéreinek, Lőrincnek és Györgynek. A záloglevelet a megegyezés másnapján, április 15-én keltezik és véglegesítik.[38]

Április 15-én                       II. Lajos király a kézjegyével és pecsétjével szentesíti azt a megegyezést, melyet felesége, Habsburg Mária királyné kötött a Fugger-családdal, a felső-magyarországi bányák kitermelésével és jövedelmeivel kapcsolatban.[39] (<– Március 9.) A rézbányákat tizenöt évre bérbe adja a király; a szerződés aláírói: Thurzó Elek, Anton Fugger és Matthias Held.[40]

                                               Az Esztergomban tartózkodó II. Lajos király tudatja Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bánnal, hogy Habsburg Ferdinánd főherceg hadsereget küldött a horvát végekre. (<– Április 3.) II. Lajos meghagyja a bánnak, hogy csatlakozzon a sereghez, és működjön együtt a had főkapitányával.[41] (–> Április 25.)

Április 16-án (hétfőn)    Az Alsó-ausztriai Kamara jelentést küld Habsburg Ferdinánd főherceg részére a II. Lajos király által bevezetett új pénz („moneta nova”) értékéről, káros hatásairól, devalválódásáról. Javaslatot tesznek a főhercegnek arra vonatkozóan, milyen módon lehetne átváltani a „silány minőségű” magyar vereteket Ausztriában.[42]

                                               VIII. Henrik angol király Richmondból kelt levelében sajnálatát fejezi ki VII. Kelemen pápának azért, mert az Angliába érkező, török veszélyről szóló magyarországi jelentések ellenére – habár szeretne, de – jelenleg nem tud hathatós pénzügyi segítséget nyújtani II. Lajos cseh- és magyar királynak a török elleni hadjáratra.[43] (<– Február 25.)

                                               A kolozsmonostori konvent előtt az elhunyt Markos György kolozsvári bíró kiskorú fiait, Jánost – aki a szabó mesterséget kívánja megtanulni – és Pétert, a bíró házaival és majorságaival együtt tíz évre Vajda Márton és Dezső János esküdtek, kolozsvári polgárok védelmére bízzák.[44]

Április 17-én                       II. Lajos király utasítja a leleszi konventet, hogy – Gulácsi Mátyás ügyében – idézze be Szerémi Istvánt a királyi személyes jelenlét elé.[45]

Április 18-án                      Werbőczy István nádor Dobronyán kelt hitlevele[46] Ráskay Gáspár régi és új pénzben törlesztett adósságával kapcsolatban.[47]

Április 19-én                       II. Lajos király Thurzó Elek királyi tárnokmesternek és kamarásnak meghatározatlan időre szóló kincstartói megbízást ad.[48] (<– Március 17.) (–> Július 9.)

Április 20-án                      Werbőczy István elindul a tavaszi országgyűlésre: a nádor a felső-magyarországi Pelsőcön (mai: Plešivec, Szlovákia), Drágffy János országbíró Erdődön tartózkodik.[49]

                                               A leleszi konvent bizonyságlevelet ad arról, hogy II. Lajos király parancsára vallomást tettek a levélben megnevezett tanúk, akik azt állították, hogy Rozgonyi István – Krisztina nevű – özvegye sok arany- és ezüsttárgyat eladott illetve elajándékozott, de az okleveleket Báthory András szatmári ispán, királyi tanácsos vitte el az asszonytól.[50]

Április 21-én                       VII. Kelemen pápa Magyarországról tanácskozik a bíborosokkal, és 50 000 dukát segély felajánlásáról döntenek. Ebből 25 000 dukát illetéket – amelyet Magyarországnak kellene Rómába küldenie az év során – elengednek, és a fennmaradt 25 000 dukát segélyt készpénzben folyósítják.[51] (–> Április 22.)

                                               A csornai konvent bizonyságlevele a Matuzsnai Jánosné Katalin asszony és Ladonyi László és Miklós peres felek békés megegyezéséről, amely per korábban a hitbér és nászajándék tárgyak elosztásában támadt közöttük.[52]

Április 22-én                       Az előző napon megszavazott, 25 000 dukát segélyt VII. Kelemen pápa Magyarországra küldi.[53] (<– Április 21.) (–> Június 4-e előtt.)

Április 23-án (hétfőn)    Szülejmán szultán – a serege élén – elindul Sztambulból Magyarország irányába, és az első napon Halkali-Binar mellett (a mai Isztambul külvárosában) veret tábort.[54] (<– Április 13.) (–> Május 3.)

                                               VII. Kelemen pápa tájékoztatja VIII. Henrik angol királyt, hogy 50 000 dukát segélyt küld Magyarországnak a török elleni hadjárat finanszírozására. A pápa egyúttal reméli, hogy az Angliába küldött nunciusa, Uberto Gambara meggyőzi VIII. Henriket Magyarország támogatásáról.[55] (<– Április 16.)

                                               Werbőczy István nádor Budára érkezik.[56]

                                               Az erdélyi káptalan előtt megjelent szebeni bírák tiltakoznak Szapolyai János erdélyi vajda és II. Lajos magyar király eljárása ellen, amely csorbítja a hét szász szék jogait. Az erdélyi vajda nyomására ugyanis II. Lajos király Alvinc és Borberek városokat Radu havasalföldi vajdának adományozta, holott a korábbi magyar királyok kiváltsága szerint ezek a városok is a hét szász széknek[57] örökjogon adományozott települései, amelyet sohasem szabad(na) elszakítani a szászoktól.[58]

                                               Délelőtt tizenegy órakor, Gdanskból írott levelében Zsámboky János tájékoztatja Albert porosz herceget a magyarországi fejleményekről: „mindenki retteg és zűrzavar van a törökök miatt.” Zsámboky beszámol arról is, hogy II. Lajos király a nagybátyja, I. Zsigmond lengyel király küldötteivel szeretne találkozni Olmücben, de Zsámboky szerint: „hogy ez valaha is megtörténik, az bizonytalan.”[59]

Április 24-én                       Fegyveres országgyűlés kezdődik Pesten, Rákosmezőn.[60] (–> Május 8.)

                                               Ecsedi Báthory István ex-nádor 500 felfegyverzett lovassal érkezik az országgyűlésre, „s egész évben azon fáradozott, hogy a megyék kegyét megnyerje. De Werbőczy sem aludt, s ő is sok emberrel jött a diétára.”[61]

                                               Jan Wieczwiński – płocki várnagy – jelentést küld Gdanskból Albert porosz hercegnek: „Nem könnyű elmondani, mennyire tart Magyarország a közeledő török erejétől. Az erdélyi vajda – minden ottani közösség kívánságára – minden fegyverforgatásra alkalmas embert felkészít (akár az élete feláldozására is), azzal a megkötéssel, hogy Erdélyt senki ne merészelje elhagyni az ő tudta és engedélye nélkül. [–> Május 15.] A török nagy előkészületeket tett a Dunán átívelő hidak ácsolása terén, és újonnan épített hadihajók segíthetik az átkelést. A legméltóságosabb és legkiválóbb magyar király és királyné erre a napra országgyűlést hívott össze az ország előkelőinek részvételével, hogy megvitassák, miként szálljanak szembe és hárítsák el a veszélyt. Vagy legalább a terveket békésen valósítsák meg, hogy orvossággal készülhessenek fel a bajokra. […] Te jó Isten, mennyi csapás történhet!”[62]

                                               VII. Kelemen pápa Uberto Gambarának ír levelet a magyarországi ügyekről. A pápa kéri az angol királynál tartózkodó nunciust, hogy próbálja jobb belátásra bírni VIII. Henriket Magyarország támogatásával kapcsolatban. (<– Április 16.) VII. Kelemen szerint a török veszély egyre fokozódik, és II. Lajos király nem számíthat jelentős segítségre, ezért Magyarország minden késlekedéssel közelebb kerül az elkerülhetetlen vereséghez.[63]

A vasvári káptalan előtt Györffy Bálint és hozzátartozói – a küszöbön lévő török elleni hadjáratra szükséges harci felszerelések megvásárlása miatt – százötven aranyforintért eladják a családjuk által 1434 óta birtokolt Hollóshely nevű ingatlanjukat szentmártoni Ladiszlavics Katalinnak és leányának, Annának.[64]

                                               A turóci konvent bizonyságlevele arról, hogy Thúróczy Miklós királyi udvarmester elcserélte Nyitra vármegyei birtokait Zabláth Lőrinc fiaival: Jeromossal, Mátyással és Györggyel.[65]

Április 25-én                       Tomori Pál kalocsai érsek a Burgio pápai nuncius által felszerelt és három hónapra előre kifizetett 500 gyalogossal, 36 ágyúval és 40 nagy prágai muskétával elindul a szávai átkelők védelmére.[66] (<– Április 21.) (–> Május eleje.)

                                               Habsburg Ferdinánd főherceg továbbítja II. Lajos király Batthyány Ferenc bánnak írott levelének másolatát, és kéri a krajnaiakat, hogy tudassák a horvát végekre küldött Jurisics Miklós főkapitánnyal a levél tartalmát, valamint utasítja, hogy működjenek együtt a bán csapataival.[67] (<– Április 15.) (–> Július 15.)

                                               Girolamo Ghinucci püspök Rómából tájékoztatja Thomas Wolsey kancellárt, hogy VII. Kelemen pápa 50–60 000 dukátot küld Magyarországra, de a summa egy része a vatikáni illeték elengedéséről szól. Ezért nem a teljes összeg fordítható katonai kiadásokra.[68] (<– Április 21.)

Április 26-án                      Ghinucci püspök jelenti Rómából Thomas Wolsey angol kancellárnak, hogy a pápa 50–60 000 dukátot küld Magyarország katonai felszerelésére, és VII. Kelemen pápa ugyanekkora összeget remél VIII. Henrik angol királytól II. Lajos király támogatására. (<– Április 21.) Ghinucci számos levél másolatát csatolja a saját jelentése mellé, hogy az angol kancellár ezekből az iratokból jobban megérthesse II. Lajos országainak helyzetét.[69]

A kolozsmonostori konvent bizonyítja, hogy Bodon Istvánné Katalin asszony és gyermekei, Gergely, Márta és Margit, harminckét jó magyar ezüstpénzért, örökjogon eladják Matuzs-csereje (Kolozs vármegye) nevű erdőjüket illetve a rajta keresztülhaladó úttól felfelé terjedő részüket Méhesi Szengyel Pálnak.[70]

Április 27-én                       A budai káptalan jelenti II. Lajosnak, hogy az április 13-án kelt királyi parancslevélben közöltek értelmében Korlátkövy Pétert perbe idézték a Pozsony vármegyében álló Éleskő várának ügyében.[71]

Április 28-án                      Az országgyűlés ideje alatt Szászsebesen tartózkodó Szapolyai János erdélyi vajda sürgeti a brassói tanácsot, hogy a korábbi levelei értelmében küldjék neki a megígért ágyúkat.[72]

Április 28-30-án                Werbőczy István nádort és természetes apját, Szobi Mihályt felelősségre vonja az országgyűlés.[73] A két nemes úr Szapolyai János vajda birtokaira szökik. Az országgyűlés ismét ecsedi Báthory Istvánnak szavaz bizalmat, aki a nádori címet haláláig (1530. május 3-ig) viseli.

Április 29-én                       Szapolyai János erdélyi vajda május 13-ára, Medgyesre tartománygyűlést hirdet.[74] (–> Május 15.)

Szapolyai János vajda kéri a szebeni tanácsot, hogy a havasalföldi követségbe küldött Gerendy Miklós királyi titkár mellé adjanak kíséretet.[75]

Szapolyai János vajda sürgeti a kolozsvári tanácsot, hogy a korábbi levelei értelmében küldjék neki a megígért ágyúkat Szászsebesre.[76]

Az országgyűlés ideje alatt Trencsénben tartózkodó Szapolyai György szepesi örökös ispán nyugtát állít ki, melyben elismeri, hogy Essegvári Ferenc pápai várnagytól kétszáz forint kölcsönt vett fel.[77]

Szapolyai János utasítja a brassói tanácsot, hogy a legutóbbi enyedi tartománygyűlés értelmében halmozzanak fel ásókat, kapákat és csákányokat, valamint minden kovács készítsen három-három dárdát, melyet május 15-ig gyűjtsenek össze és szállítsanak Szentágotára, hogy a medgyesi tartománygyűlésre már minden készen álljon.[78]

Április 30-án (hétfőn)    A Budán tartózkodó Szalkai László esztergomi érsek szerint – nagy személyi változások közepette – hamarosan véget érhet az országgyűlés.[79]

II. Lajos király bizonyságlevele arról, hogy Majád János nemes úr (és családtagjai) újra elfoglalhatja azon Kraszna vármegyei birtokait, amelyek korábban is az ő családja tulajdonát képezték, s amelyek az 1514. évi parasztháború zavargásai során részben megsemmisültek vagy elvesztek.[80]

 

Oldal: 1526. április
1526 Magyarországa és az 1526. évi mohácsi csata - Botlik Richárd - © 2008 - 2025 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat