Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd
A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
somlyói Báthory István
Királyi tanácsos, erdélyi alvajda, Szapolyai János jobb keze.[1] II. Lajos 1526. július 18-án vagy 19-én küldte „Somlyai Báthory Istvánt az erdélyi vajdához, hogy megparancsolja neki, az ellenség jövetele immár úgy kívánván, minden más szándékot félretéve valamennyi erdélyi csapattal siessen a királyhoz.”[2] A „szövevényes meghagyások” tisztázása céljából „a kétségek közt hányódó”[3] Szapolyai visszaküldte Báthory-t a királyhoz. II. Lajos ismét egyértelmű paranccsal küldte vissza az erdélyi vajdához Báthory Istvánt 1526. július 28-án:[4] „a vajda az összes csapattal, mind az erdélyiekével, mind valahánnyal, amivel a király táborába jövet útközben bárhol összeakad, a királyhoz siessen.”[5] Kérdés, hogy ha a „kétségek közt hányódó” erdélyi vajda nem is, akkor legalább az egyesült erdélyi hadsereg vezetője, a tapasztalt katona, somlyai Báthory István megértette-e a király egyértelmű parancsát? Úgy tűnik, hogy nem. Majdnem egy hónappal a királyi parancs után, mindössze öt nappal a mohácsi csata előtt – 1526. augusztus 24-én – Báthory még Kolozsvárról írt levelet.[6] Mindez azt bizonyítja, hogy Szapolyai vajda nem küldte előre Erdélyből Mohács felé a gyorsabb haladásra képes lovas egységeit Báthory irányítása alatt, hiszen ő maga is még aznap, augusztus 24-én Kolozsvárról levelez. Báthory István tisztában lehetett az érvényben levő törvénnyel, ami parancsmegtagadás esetén hűtlenséggel és jószágvesztéssel büntette a háborúból távolmaradó nemeseket. Saját maga mentségére és az esetleges vádak tisztázására ezért megőrizte II. Lajos király meghagyásait. Ezeket az okiratokat még fia, a későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király, ifjabb Báthory István is magánál tartotta: „Kovacsóczy Farkas, aki Báthory Zsigmond fejedelem alatt Erdély kancellárja volt, a mindenben kiváló erényű, a késő utókor figyelmébe ajánlásra méltó férfiú, gyakran elmondotta sokak előtt, hogy ő Lengyelország királyánál, Istvánnál látta és olvasta azokat, Lajos király saját kezű aláírásával és a királyi pecséttel megerősítve.”[7]
[1] Szapolyai János királlyá koronázása után Perényi Pétert, majd 1530-ban Báthory-t, 1534-ben pedig Majláth Istvánt nevezte ki erdélyi vajdának. Báthory Mohács előtt szabolcsi ispán, 1522-től erdélyi alvajda, 1524-től beregi ispán és Mária királyné munkácsi várnagya. Kubinyi: A Szapolyaiak i. m. 185.
[2] Brodarics Me. i. m. 24.
[3] Uo.
[4] Az időpontra is lényeges hangsúlyt fektetni: Báthory tíz nap alatt oda-vissza megtette az utat II. Lajos király és Szapolyai János erdélyi vajda közt, pedig nem Kolozsvár-Mohács, hanem a még hosszabb, Érd-Torda viszonylattal kell számolni.
[5] Brodarics Me. i. m. 25.
[6] MNL. OL. Df. 247835.
[7] Bethlen: Erdély története I. i. m. 27.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 18
Tegnapi: 41
Heti: 96
Havi: 499
Össz.: 126 265
Látogatottság növelés
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu