1526 Magyarországa és az 1526. évi mohácsi csata - Botlik Richárd

A 2017 októberében és 2025 áprilisában, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető

1526. augusztus (Kisasszony hava)

 

 

Augusztus 1-jén               A hadjáratra készülő Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bán latin nyelvű levélben búcsúzik a feleségétől, Svetkovics Katalintól.[1]

                                               A török sereg Ilok (Újlak) váránál táborozik. (<– Július 27.) (–> Augusztus 8.) Az összes bégnek parancsba adják, hogy a környező falvakat tilos felégetni. A janicsárok sáncokat ásnak.[2]

Augusztus 2-án                II. Lajos király hadserege Földvárnál (mai Dunaföldvár) táborozik.[3] (<– Július 30.) (–> Augusztus 4.)

                                               II. Lajos meghagyja Basy Györgynek: „éjjel és nappal a lehető legnagyobb igyekezettel azon legyen, hogy a vajdát[4] sürgesse […], a vajda minden csapattal, mind az erdélyiekkel, mind másokkal, amivel a király táborába jövet útközben bárhol összeakad, a királyhoz siessen. Mindenkit, akit lehet, a királyi táborba hozzon, ne csak nemeseket és katonákat, hanem földműveseket is.”[5] (<– Július 18.) (–> Szeptember 5.)

Augusztus 3-án                Fegyveres bányászfelkelés Besztercebányán. (<– Március elején.) A bányászok felgyújtják a várost, összetörik a bányaműveket, és a városi templomba menekült, bezárkózott tehetős polgárokat ostromolják.[6] A bányászok azzal fenyegetőznek, hogy a hegyről ráengedik a mesterségesen duzzasztott vizet a városra. A körmöcbányaiak kitartanak mellettük. (–> Augusztus 16.)

                                               Ernst Fürst kismartoni várnagy Sopron város hatóságának ír levelet, hogy intézkedjenek a klimpai és zarányi lakosok közt támadt viszály elsimításában.[7]

Augusztus 4-én                II. Lajos hadserege Paksnál állomásozik.[8] (<– Augusztus 2.) (–> Augusztus 6.)

A reggeli órákban tartott szemlén Szülejmán szultán és Ibrahim nagyvezír az újlaki vár védelmi vonalait tanulmányozza. A török aknászok több oldalon is aknákat ásnak, és éjjelig több ostromágyút is felállítanak a sánckosarak mögé.[9]

                                               Habsburg Ferdinánd főherceg Bécsből kéri Jurisics Miklóst, hogy a végvidéki horvátokat tartsa zsoldjában, mivel a török elleni védelmük fontos Ausztria számára.[10] A helytartó felszólítja a horvát rendek katonaságát, hogy ne hagyják el az őrhelyeiket. Ha mégis megteszik és csatlakoznak II. Lajos magyar seregéhez, akkor a hiányzókat a magyar király kötelessége pótolni, és a zsoldjukat Ferdinándnak megfizetni. (<– Július 31.)

                                               A Rómában tartózkodó Girolamo Ghinucci püspök és Sir Gregory Casale angol királyi követ jelentést ír a Magyarország elleni török invázióról Thomas Wolsey kancellárnak. A szávai átkelésről szóló irat mellett a követek több levél – többek közt Burgio nuncius jelentéseinek – másolatát küldik Angliába.[11]

                                               Kanizsai László özvegye, Drágffy Anna értesíti a sztenicsnyaki várnagyát, hogy Kanizsáról hamarosan Sárvárra megy, és addig is, míg odaér, gondoskodjon puskák beszerzéséről.[12]

Augusztus 5-én                II. Lajos király a paksi táborból elrendeli, hogy Magyarországon, Erdélyben és a horvát-szlavón-dalmát bán területein minden jobbágy fogjon fegyvert, s a hadkötelezettség alól a krónikus betegségben szenvedők se kapjanak mentességet.[13] (<– Július 31.) A király szintén megparancsolja – főként a vámosoknak –, hogy azoktól, akik a hadjárat ideje alatt élelmiszert és hadi felszerelést biztosítanak a magyar seregnek – fej- és jószágvesztés terhe mellett –, ne merjenek harmincadot vagy vámot szedni, és a hadianyagok szállítása legyen vámmentes.[14] (–> Augusztus 13.)

                                               II. Lajos király Antonio Giovanni da Burgiot kéri, hogy minél előbb hozasson Bécsből 32 mázsa puskaport a pápai nuncius által toborzott gyalogos zsoldosok számára.[15]

                                               II. Lajos király a paksi táborból küldi vingárti Horváth Gáspár királyi étekfogómestert Erdélybe, hogy győzze meg a szászokat a toborzás szükségességéről.[16] (–> Augusztus 6. és augusztus 11.)

                                               Szapolyai György szepesi ispán – aki eredetileg július 16-a körül akart Tolnára érkezni, a birtokai nagysága alapján törvényileg elvárt és remélt 5000 fős serege helyett – mintegy 1500 katonájával Székesfehérvárnál táborozik.[17] (<– Június 24.) (–> Augusztus 13.) A szepesi ispán – Fehérvárott kelt levelében – a néhai Tompai Benedektől örökölt, Pápa város Piac utcáján álló házát – a szolgálatai elismeréséért – Essegvári Ferencnek (a hajdani pápai várnagynak) valamint feleségének, Orsolya asszonynak adományozza örökjogon.[18]

                                               A török sereg tüzérei reggeltől estig szünet nélkül lövik az újlaki vár falait.[19]

Augusztus 6-án (hétfő) A királyi sereg Tolnánál táborozik, II. Lajos király Szentgyörgyön tartózkodik.[20] (<– Július 2. és augusztus 4.) (–> Augusztus 14.)[21]

                                               Brodarics István kancellár a Tolnához közeli Szentgyörgyön tartózkodik, innen tájékoztatja Habsburg Mária királynét a királyi táborban tapasztalható „hangulatról”, morálról, egyenetlenségről, viszályról és széthúzásról. „Bár ne lenne okom az ijedtségre. Igazán nem magamat féltem, hanem a királyt és az országot, de főleg a királyt, mert tudom, milyen veszélyek fenyegetik még a saját emberei felől is. Nem tételezhetem fel, hogy a mieink azért cselekszik azt, amit mívelnek, amikor a királyt ezeknek a veszélyeknek kiteszik, hogy szándékosan elpusztítsák őt.”[22]

                                               Folyamatos ágyútűz alatt van az újlaki vár.[23]

                                               Az Erdélybe küldött királyi követ, vingárti Horváth Gáspár étekfogómester Tordáról tájékoztatja II. Lajost, hogy a török elleni hadjáratra tett előkészületek Erdélyben korántsem annyira előrehaladottak, mint azt egyesek állították; például a fegyverforgatásra alkalmas jobbágyokból eddig még senkit sem mozgósítottak.[24] (<– Augusztus 5.)

                                               Essegvári Ferenc várnagy Szeredről tájékoztatja feleségét, hogy jó egészségben van, és Pál diákot küldi hozzá a levelével. Egyúttal megkéri a feleségét, hogy Pál diákkal küldjön vissza neki fehér és „kevert” kenyeret egyaránt; másrészt Fodor Istvánt magához hívatja.[25]

Augusztus 7-én                Reggel ismét folyamatos ágyútűz éri az újlaki várat, mire a védők a déli órákban tűzszünetet kérnek. A védők öt-hat napra szóló fegyvernyugvást szeretnének kiharcolni, amit a törökök elutasítanak, és az esti órákban ismét ágyúzni kezdik a falakat.[26]

Augusztus 8-án                Újlak vára egy hét orstrom után török kézre kerül, miután a védők kapitulálnak.[27] (<– Augusztus 1.) Tizenkét előkelő magyar védő kaftánt[28] kap a törököktől. Újlak eleste után több Duna- és Dráva menti erőd (Erdőd, Atya, Szata, Valkó, Eszék) ellenállás nélkül feladja magát. Erdőd és Eszék várának kulcsait Jahjapasa-oglu Báli fegyveresei hozzák Újlakra. A kulcsokat átadják a szultánnak. (–> Augusztus 13.)

                                               Thurzó Elek királyi kincstartó részletes leltárt készít Habsburg Mária királyné ékszereiről és értéktárgyairól, mert felmerült a gyanú, hogy – Bernhard Beheim királynéi kamarás szolgálata közben – egyes tárgyaknak nyoma veszett.[29]

                                               Elkészül a Habsburg Mária királyné által pénzzé veretett ezüstök és az átadott ékszerek részletes számadása.[30]

Augusztus 9-én                A török sereg tábort bont és továbbvonul Magyarország felé. Ibrahim pasa kézcsókra megy a szultánhoz, és a Szülejmán szállásán lefolytatott megbeszélésen elhatározzák, hogy folytatják a hadjáratot Buda felé.[31] (<– Július 30.)

                                               Habsburg Mária királyné kérésére a Budán tartózkodó Thurzó Elek királyi kincstartó elkészíti a Magyar Királyság báróinak és főméltóságainak összeírását. A lista tartalmazza az összes kiváltságos úr nevét és címét, az udvarban betöltött posztját.[32] (A lista véglegesítésére csak a mohácsi csata után kerül sor. Lásd melléklet.)

                                               Thurzó Elek feljegyzést készít vingárti Horváth Gáspár százhuszonöt forintos adósságáról, mely összegre Borsoló Tamás tart igényt.[33]

                                               A vasvári káptalan jelenti a királynak, hogy II. Lajos május 20-án kelt parancsa értelmében Soós Ferencet beiktatták az oklevélben megnevezett birtokrészeibe.[34]

Augusztus 10-én              Szülejmán szultán Dukin vára mellett táborozik. A szűkös utak, szorosok, valamint az éjjel-nappal szakadó eső miatt az egész török sereg elfárad.[35]

                                               II. Lajos király a Tolna melletti táborból – a királyi tanács egyöntetű akaratával – nyílt levelet bocsát ki, melyben Thurzó Elek királyi kincstartót felmenti a hadi szolgálat kötelessége alól. (<– Július 9.) (–> Augusztus 25.) A kincstartót Budán marasztalja, hogy mindenben legyen Habsburg Mária királyné szolgálatára; s ha a szükség úgy kívánja, akkor Thurzó segítse, támogassa a királyné menekülését, kísérje a feleségét biztonságos helyre.[36] (–> Augusztus 30.)

Augusztus 11-én              A Kolozsvárott tartózkodó Szapolyai János erdélyi vajda értesíti a hét szász szék elöljáróit, hogy II. Lajos király küldötte (vingárti Horváth Gáspár királyi étekfogómester) ma is felszólította és sürgette őt, hogy a szászok haladéktalanul csatlakozzanak hozzá. (<– Augusztus 5.) Ezért megparancsolja, hogy a szászok azonnal jöjjenek a kolozsvári táborba, ha kell, éjjel és nappal is vonuljanak.[37] (–> Augusztus 23.)

                                               A török sereg elhalad az üresen hátrahagyott Szata váránál, és egy nagy kolostor mellett táborozik.[38]

                                               Egy francia nyelvű jelentés szerint a speyeri birodalmi gyűlésen az a hír járja, hogy Lengyelország és Magyarország ugyan védekezni fog a török támadás ellen, de a szultán egész biztosan legyőzi ezeket az országokat.[39]

Augusztus 12-én              Antal – Varannó (település a mai Szlovákiában) plébánosa – megbízást ad Mátyás szekérgyártónak, hogy minél előbb készítsen három szekeret Bártfa város számára.[40]

Augusztus 13-án (h.)[41]  A török sereg Boró vára alatt táborozik.[42] (<– Augusztus 8.) (–> Augusztus 14.)

                                               Szapolyai György szepesi ispán 1200 gyalogossal és 300 – gyengén felszerelt –lovassal – csaknem egy hónap késés után – megérkezik a tolnai táborba. (<– Augusztus 5.) „Szapolyai György, János vajda öccse, aki azt híresztelte, hogy sok ezer gyalogosa és más katonája van, ma megérkezett a király táborába, és ott szemlét tartott csapata fölött. Kisült, hogy mindent összevéve csak valami 1200 gyalogosa van, 200 magyar módra felfegyverzett nehézlovasa, ami nem ér többet 200 fegyveres lovasnál, és van még 100 könnyűlovasa.[43] Szapolyai János vajdáról nincs más hír. Mondják, hogy szedi össze Erdély haderejét, s a király táborába tart”[44] – jelenti Burgio pápai nuncius Budáról.

                                               II. Lajos király felmenti a fej- és jószágvesztés vádja alól Szentgyörgyi Bazini Farkas és Ferenc ispánokat, akik az egyértelmű királyi parancs ellenére vámot mertek szedni Szalkai László esztergomi érsek – hadjáratra igyekvő – szekerein, amelyeken bort szállítottak a saját bandériumaik ellátására. A túlkapásukért a halálbüntetést akkor engedik el, ha a Szentgyörgyi testvérek megtérítik az érsek kárát, és azokat a hajókat is visszaadják, amelyeket korábban – még Pozsonyban – foglaltak le a hadjárat terhére.[45] (<– Augusztus 5.)

                                               II. Lajos király megparancsolja Keglevich Péternek, Kasztellánffy Györgynek és Drágffy Annának: ha a csapataik már útban lennének Tolna felé, akkor forduljanak meg, és csatlakozzanak Batthyány Ferenc bán táborához.[46]

Augusztus 13-a körül     A Dráva-folyó védelmére rendelt Báthory István nádor és Sárkány Ambrus ispán – a kiváltságaikra hivatkozó urak ellenkezése miatt – újra dolgavégezetlenül tér vissza a királyi táborba.[47] (<– Július 26.) „Ismét kijelölik tehát ugyanazt a nádorispánt, mint elsőre, hogy menjen a Drávához, és az ellenség előtt foglalja el az átkelőt. A főurakból többet melléadnak, hogy kövessék őt csapataikkal, és míg ezek közül néhányan ellenzik a parancsot, míg hánytorgatják kiváltságaikat és a báróknak azt a szokását, hogy csak királyi zászló alatt katonáskodnak, addig ez a dolog is, tudniillik a Dráva védelme, elmaradt.”[48]

Augusztus 14-én              A királyi sereg Szekszárdnál táborozik.[49] (<– Augusztus 6.) (–> Augusztus 17.)

                                               A török sereg Eszék közelében tartózkodik. (<– Augusztus 13.) Sátorverés közben az oszmán hadsereg oszlopokban marad, és a lovasok lóháton, készültségben várakoznak.[50]

Augusztus 15-én              Nagyboldogasszony napja.

A török sereg a reggeli órákban hídépítésbe kezd a Dráván, és a katonai tábort a folyó partjának közelében üti fel. Ibrahim pasa reggeltől estig ügyeli a hídépítést.[51] (–> Augusztus 19.)

Fegyveres gyűlés az erdélyi Tordán.[52] Szapolyai János vajda 10 000 fősre becsült erdélyi serege Tordán állomásozik.[53] (–> Augusztus 20.)

                                               Tomori Pál – a köllődi révnél áthajóztatott katonáival – Eszék közelébe ér, de ott már hídfőállást alakított ki az oszmán sereg, ezért visszafordul észak felé.[54]

Burgio pápai nuncius jelenti: „A dunai hajóhad katonái, kiket a magyarok naszádosoknak hívnak, eljöttek a királyhoz, átadták zászlóikat, s mert már hónapok óta nem kapták meg zsoldjukat, kijelentették, hogy nem hajlandók tovább szolgálni.”[55]



[1] MNL. OL. Dl. 104 814. Vö. MTK. I. 349.

[2] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 310.

[3] MTK. I. 349.

[4] Szapolyai Jánost.

[5] Brodarics, 2018. 48.

[6] MNL. OL. Df. 235 391. és Df. 234 988. és Dl. 24 320. Vö. MTK. I. 349.

[7] Hazai okmánytár, 1866. 441–442.

[8] Brodarics, 2018. 50.

[9] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 310.

[10] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. E. 14–15.

[11] BL. Cotton MSS. Vitellius B. VIII. f. 58.

[12] MNL. OL. Dl. 104 475. Szatlóczki, 2024. 49. (190. lábjegyzet.)

[13] Mályusz, 1926. 89. Mohács emlékezete, 1979. 138. Vö. MTK. I. 349. Újabban: Botlik – Nemes, 2019. 467. Örök Mohács, 2020. 107.

[14] MNL. OL. Dl. 24 317. és 47 683.

[15] Örök Mohács, 2020. 106.

[16] MNL. OL. Df. 246 297.

[17] MNL. OL. Dl. 102 709.

[18] MNL. OL. Dl. 102 709.

[19] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 310.

[20] MTK. I. 349.

[21] „Amikor augusztus 6-án a király Tolnára ért, már több mint négyezer lovassal rendelkezett. […] Tolnán érte be a hadat az a 4000 morva és lengyel gyalogos is, akiket Burgio pápai nuncius megbízásából három kapitány fogadott zsoldba.” B. Szabó, 2006. 82.

[22] MNL. OL. Dl. 24 319. Vö. Mohács emlékezete, 1979. 51.

[23] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 310.

[24] MNL. OL. Df. 247 834.

[25] MNL. OL. Dl. 68 554.

[26] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 311.

[27] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 311. Vö. MTK. I. 350.

[28] Bokáig érő, hosszú kabát, amelyet gyakran valódi arany hímzéssel díszítettek.

[29] MNL. OL. Df. 276 292.

[30] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Specialia Fasc. 354. Geldangelegenheiten der Königin Maria Nr. 423–427. Comptes des mines et des monnaies de Cremnitz et Schemnitz 1526-1551 fol. 234–235.

[31] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 311.

[32] MNL. OL. Df. 276 121.

[33] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. B. 16.

[34] MNL. OL. Dl. 58 369.

[35] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 311.

[36] MNL. OL. Dl. 24 321.

[37] MNL. OL. Df. 247 833. Neumann, 2012. 530.

[38] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 311.

[39] BL. Cotton MSS. Vitellius B. XXI. f. 4.

[40] MNL. OL. Df. 218 485.

[41] Hétfőn, a továbbiakban: (h.)

[42] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 312.

[43] A Szapolyai-családnak a jobbágyai száma után kellett (volna) hadsereget felállítania. Erről rendelkezett az érvényben lévő, többször módosított nagy dekrétum, az 1498. évi XXII. cikkely: „a szepesi terület örökös ispánja, Magyarország nádora és a kunok bírája […] jobbágyaik száma szerint kötelesek hadakozni.” CJH. I. 607. Az 1498. évi törvényt megerősítette az 1526. évi IX. cikkely. (Ld. melléklet.) A törvény értelmében Szapolyai vajdának és testvérének, György szepesi ispánnak – a jobbágyaik száma alapján – legalább 10–11 ezer fős sereget kellett (volna) felszerelnie 1526-ban. Botlik – Nemes, 2019. 462. Botlik, 2022. 147.

[44] Mohács emlékezete, 1979. 237. Újabban: Örök Mohács, 2020. 114.

[45] MNL. OL. Dl. 24 322.

[46] Mályusz, 1926. 90.

[47] Mohács emlékezete, 1979. 235–237. Vö. B. Szabó, 2006. 111.

[48] Brodarics, 2018. 50–51.

[49] Brodarics, 2018. 51. MTK. I. 349. Botlik, 2005. 34–35.

[50] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 312.

[51] Szülejmán szultán naplója. Török történetírók I. 312.

[52] MTK. I. 350.

[53] Botlik, 2017a. 40.

[54] B. Szabó, 2006. 112.

[55] Mohács emlékezete, 1979. 237. Újabban: Örök Mohács, 2020. 115.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 32
Tegnapi: 55
Heti: 256
Havi: 291
Össz.: 131 684

Látogatottság növelés
Oldal: 1526. augusztus 1-15.
1526 Magyarországa és az 1526. évi mohácsi csata - Botlik Richárd - © 2008 - 2025 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »