1526. december (Karácsony hava)

 

 

December 1-jén                Habsburg Ferdinánd cseh király utasítja az Alsó-ausztriai Kamarát és a helytartót, hogy a horvát határon állomásozó hadsereg fizetésére utalványozzon 1296 rajnai forintot Hans Peigershaimer részére.[1]

December elején              Ibrahim pasa és más (meg nem nevezett) pasák nevében török csausz érkezik János király esztergomi szálláshelyére. (<– November 15-e körül.) János király a saját meglátása szerint azért fogadja a török küldöttséget, hogy „jobban megismerje ezeknek a pasáknak a gondolatait.”[2] Ibrahim pasa bevallása szerint „a fenyegető tél, amely már küszöbön állt, és az élelemhiány kényszerített minket elvonulni. De a szultán otthagyta különleges megbízottját, az erdélyi bánt, azaz János[3] vajdát.”[4] (<– Szeptember 20.) Egy 1527. január 11-én kelt jelentés szintén beszámolt János király és a török küldöttség decemberi tárgyalásáról: „Akkortájt érkezett meg a legkegyelmesebb magyar királyhoz a török követe, aki arról kért véleményt, hogy ura 15 évre fegyverszünetet kötne, amit tüstént megköthetnek, és azalatt mindkét fél barátságban élhetne, és ellenségeik ellen kölcsönösen segítséget nyújtanának egymásnak, valahányszor ez elkerülhetetlen.”[5] (–> December 10.)

December 2-a körül        I. Zsigmond lengyel király két követe (Andrzej Krzycki és Stanisław Sprowa) Trencsénből Esztergomba érkezik, hogy találkozzon és tárgyaljon a magyar királlyá koronázott Szapolyai Jánossal.[6] (<– November 16.)

December 2-án                 Advent első vasárnapja.[7]

December 3-án (h.)        Habsburg Ferdinánd cseh király kötelezi magát, hogy a testvére, Habsburg Mária özvegy királyné által négyezer forint zálogösszegért Hans Ungnadnak adományozott Medved és Rokonok várakat Korbáviai Jánosnak fogja átadni.[8]

                                               A János királynál tartózkodó lengyel követek jelentése szerint fennáll annak a lehetősége, hogy Magyarországon kétfrontos háború alakuljon ki, miután Habsburg Ferdinánd nem kíván letenni az örökségének vélt ország megszerzéséről, a magyarok többsége pedig nem fogadja el az osztrák főherceget királyának.[9] János király pedig kijelentette, hogy „inkább a töröknek veti alá magát, semmint eltűrje, hogy kiűzzék.”[10]

December 4-én                 János magyar király a lengyel királyi udvart kívánja bevonni a közte és a török szultán közt kötendő jövőbeli béke és szövetség megvalósításának munkájába. Erről a tervéről maga a király tájékoztatja az udvarában jelenlevő lengyel követeket.[11] „Magyarország védelmére és megtartására, ahogy megtudtuk, általunk fogja kérni a király, hogy felséged közvetítésével tudjon a törökkel a béke feltételeiben megállapodni.”[12] (<– December elején.) (–> December 5.)

December 5-én                 Habsburg Ferdinánd cseh király, magyar királyjelölt követutasítása a magyarországi orátorainak, a Pozsonyba tervezett királyválasztásra: „említett orátoraink alkalmasan cáfolni és gyengíteni törekedjenek azokat az ellenségeink által hamisan elhintett híreszteléseket, amelyekkel mind minket, mind a német nemzetet a magyarok előtt szörnyűségessé teszik, hogy tudniillik mi e királyságot erővel és fegyverrel készülünk megtámadni, és minden szabadságától és privilégiumától megfosztottan tiszta szolgaságba készülünk kényszeríteni.”[13]

                                               Habsburg Ferdinánd nem tudja meggyőzni a horvát rendeket, hogy a hamarosan kezdődő pozsonyi országgyűlésen királynak ismerjék el. (<– November 28.) (–> December 16.) Ezért Jurisics Miklóst, Hans Katzianert, Hans Puchlert és Paul Obersteint (bécsi prépostot) küldi követségbe a horvát rendek meggyőzésére.[14]

                                               Andrzej Krzycki lengyel követ Esztergomból tájékoztatja Brodarics Istvánt a magyarországi eseményekről. Krzycki püspök úgy véli, hogy Habsburg Ferdinándot nem szívesen látják Magyarország élén, mert szerinte a töröknek is előbb alávetik magukat a magyarok, mint a németnek. Lengyelországnak jelenleg sok ellensége van (főleg az oroszok), ezért a követ kevés esélyt lát arra, hogy segíthetnek Magyarország jelenlegi helyzetén.[15] (<– December 4.) (–> December 8-a körül.)

December 6-án                 Habsburg Ferdinánd cseh király Bécsben kelt válasza Jurisics Miklósnak és Hans Katzianernek. Ferdinánd a főkapitány vezetése alatt álló, Horvátország határán állomásozó hadsereg téli szállásával kapcsolatban javasolja, hogy tárgyaljanak a horvát főurakkal és rendekkel az erre legalkalmasabb helyekről, mert a sereget szeretné a jövő évre is megtartani.[16]

December 7-én                 Habsburg Ferdinánd cseh király Hans Katzianer nevére kiállított megbízólevelet küld Zrínyi Miklósnak.[17]

December 8-án                 Contarini velencei követ jelenti Bécsből, hogy János király küldötteit – Bánffy János királyi pohárnokmestert és Csézi András esztergomi prépostot – két hét várakoztatás után kihallgatta Habsburg Ferdinánd cseh király. János király követei üdvözölték Ferdinándot, és kifejtették, hogy uruk készen áll arra, hogy együtt harcoljanak a török terjeszkedés ellen.[18] János király ugyanakkor tiltakozik az ellen, hogy Pozsony és Sopron városát elárasztották a Habsburg-család zsoldjában álló katonák, ezért kéri Ferdinándot, hogy vonja vissza a csapatait. (–> December 18.)

December 8-a körül        I. Zsigmond lengyel király követei befejezik a János királlyal folytatott esztergomi tárgyalásukat. (<– December 5.) A frissen megválasztott és megkoronázott magyar király számít a lengyel udvar közvetítésére a közte és Habsburg Ferdinánd választott cseh- és magyar király közt kialakult ellenségeskedés ügyében.[19]

December 9-én                 Advent második vasárnapja.[20]

Krzysztof Szydłowiecki lengyel kancellár Krakkóban kelt levelében tájékoztatja Albert porosz herceget, hogy Habsburg Ferdinánd cseh király a kamarásával küldött neki leveleket. A cseh király kifejtette, hogy Csehországra és Magyarországra, mint jogos örökségére tekint, miután a két ország királya, II. Lajos fiú utód nélkül meghalt, és a korábban kötött családi szerződések értelmében őt illeti a trón. Ferdinánd trónbitorlónak nyilvánította Szapolyai János erdélyi vajdát, és kéri a lengyel királyt, hogy határolja el magát „a cinkosai által megválasztott, állítólagos uralkodótól.”[21] (<– November 10.)

                                               A János királlyal Esztergomban tárgyaló Andrzej Krzycki lengyel követ Trencsénbe érkezik.[22] (<– December 8-a körül.) (–> December 30.)

December 10-én (h.)      Egy Horvát Péter álnevet használó velencei kém Bécsből jelenti, hogy Szapolyai János magyar király török követséget fogadott Budán.[23] (<– December elején.)

December 11-én               A Köpcsényben tartózkodó Báthory István nádor szerződést köt Habsburg Ferdinánd cseh király követeivel. A nádor – a szerződés értelmében – két részletben összesen kétezer rajnai forintot kap, és – ha a János király területén fekvő birtokai jövedelmét nem tudja behajtani – Kőszeg várát és tartozákait kapja szolgálataiért cserébe.[24]

                                               A mohácsi csatából egészségügyi okokból távolmaradó Báthory György királyi lovászmester babócsai birtokáról Pozsonyba érkezik, hogy részt vegyen Habsburg Ferdinánd királyválasztó országgyűlésén.[25] (–> December 16.)

A franciaországi Poissy-ben tartózkodó Girolamo Ghinucci püspök Thomas Wolsey angol kancellárnak írott jelentésében úgy véli, hogy a franciák a Cognaci Liga létrehozásával Magyarország elvesztését és a török szomszédságot részesítik előnyben, semmint az itáliai háború lezárását és a megegyezést V. Károly német-római császárral.[26] (<– Május 22.)

December 12-én               A Granadában tartózkodó angol követ, Edward Lee jelenti az angol kancellárnak, hogy csak akkor lesz béke a keresztény fejedelmek közt, ha mindegyikük ezt akarja. V. Károly császár készen áll a török elleni harcra, de egyedül nem képes szembeszállni a szultánnal, erre a vállalkozásra nem érzi elég erősnek a birodalmat. A császár szerint Buda török kézen marad akkor is, ha öccse, Ferdinánd tényleg képes lesz megvetni a lábát Magyarországon, és valóban királlyá koronázzák őt a rendek. (<– November 29.) (–> December 16.) Ellenben a cseh rendekkel, akik Ferdinándot egyöntetűen elfogadták királyuknak.[27] (<– Október 23.)

December 13-án              A Luca napjára, a Visztula partján fekvő Toruń városba összehívott nagy-lengyel gyűlésen a porosz rendeknek felolvassák I. Zsigmond november 16-án, Krakkóban kelt levelét, melyben a lengyel király kifejti, hogy az orosz és tatár fenyegetés következtében Lengyelország nem tudott hathatós segítséget nyújtani unokaöccsének, II. Lajos cseh- és magyar királynak, aki a törökkel történt összecsapás után életét vesztette. (<– Augusztus 29.) A lengyel király kéri a poroszokat, hogy a török-tatár veszély elhárításában működjenek együtt.[28] 

December 14-én               Egy naplóbejegyzés részletesen ismerteti a tíz napig Velencében tárgyaló Josefics Ferenc zenggi püspök munkásságát. (<– November 15-e körül.) (–> December 22.) A püspök előadta a velencei Signoriának, hogy a mohácsi csatavesztést a hadvezérek féltékenysége és irigysége okozta, akik nem akarták megvárni ura, Szapolyai János seregét. A magyar királlyá koronázott vajda felajánlja barátságát a Signoriának, másrészt leszögezi, hogy azokat az élelmiszereket, amiket Magyarország eddig Ausztriába szállított, mostantól fogva szívesen szállítanák Velence területeire. János király továbbá kéri a Signoriát, hogy küldjön hozzá két állandó követet. A velencei Signoria pozitív választ ad János király követének, és biztosítja Magyarországot Velence barátságáról.[29] Egyúttal javasolják, hogy János király mielőbb egyezzen meg a törökkel. (<– December elején.)

December 15-én               A Hampton Courtben tartózkodó Thomas Wolsey érsek-kancellár jelenti VIII. Henrik királynak, hogy Brandenburgi György őrgróf testvére részt vett Szapolyai János erdélyi vajda november 11-én megtartott koronázásán, és az új magyar király határozottan szembe akar szállni Habsburg Ferdinánd főherceggel. (<– November 11.) A kancellár meglátása szerint ez nemcsak mélyíti a konfliktust, hanem további bátorítást adhat a töröknek.[30]

December 16-án              Advent harmadik vasárnapja.[31]

Habsburg Ferdinánd cseh királyt magyar királlyá választják Pozsonyban.[32] (Uralkodik: 1564-ben bekövetkezett haláláig.) A királyjelölt nem vesz részt a saját választásán. Maga helyett Krištof Ravbar (Christoph Rauber), ljubljanai püspököt, Erasmus von Dornberget, Georg zu Herbersteint, Johann von Lamberget és Wilhelm von Zelkinget küldi, akik felszólalnak a királyválasztó országgyűlésen.[33] Ezzel egyértelmű szabálytalanságot követnek el, és megsértik az 1498. évi 45. cikkelyt, amely értelmében – a fennálló magyar törvények szerint – idegen országból származó küldöttek nem protestálhatnak magyar királyválasztáson. „Trónüresség idején, amikor tudniillik a király örökösök nélkül hal el, a fejedelmi követeknek nem szabad az országgyűlésre menniük, […] valahányszor az országlakosok közönsége új király választása végett összegyűlne, a külföldi követek közül (aminők az urak és a közönség eltántorítása céljából gyakran sokan szoktak a királyok és fejedelmek részéről ide jönni) senkit sem szabad bebocsátani, hogy az új királyra nézve annál helyesebben lehessen intézkedni. Mert maguk az országlakosok fognak arról gondoskodni, hogy azt, akit megválasztottak, tisztelettel behozzák.”[34] A királyválasztáson résztvevő „zászlósurak” (prelati et barones): ecsedi Báthory István nádor; Thurzó Elek kincstartó; ecsedi Báthory György királyi lovászmester; vingárti Horváth Gáspár királyi étekfogómester; Brodarics István kancellár, szerémi püspök; Szalaházy Tamás veszprémi püspök. Az országgyűlésre igyekvő Batthyány Ferenc bán elkésett, ő nem vett részt a királyválasztáson;[35] Tahy János vránai perjel pedig – bár ígérkezett – szintén nem tartózkodott Pozsonyban.[36] (<– November 26.)

Báthory István nádor bő egy órás beszédet mond Ferdinánd osztrák főherceg választásán. A beszédben támadja Szapolyai János erdélyi vajdát, akit a nádor beleegyezése nélkül választottak magyar királlyá.[37] (<– November 10.)

                                               Habsburg Mária királyné Pozsonyból kelt levelében tájékoztatja testvérét, Habsburg Ferdinándot, hogy – távollétében is – megválasztották magyar királynak.[38]

                                               Uberto Gambara tortonai püspök jelenti, hogy ezen a napon megérkezett János király követe Velencébe, hogy értesítse a Signoriát az erdélyi vajda királlyá választásáról és koronázásáról.[39] (<– December 14.)

                                               Sir John Wallop angol követ értesíti a Németalföldön tartózkodó John Hackettet, hogy a hírek szerint az erdélyi vajdát megválasztó magyarok nem akarnak maguknak külföldi királyt, Habsburg Ferdinánd viszont nem hajlandó lemondani az örökségnek tekintett Magyarországról. Az előzőekben kifejtettek miatt Wallop szerint nagyobb az esélye annak, hogy a két keresztény fejedelem közt háború lesz, mint annak, hogy az országból távozó török hamarosan újra támadna.[40]

                                               Horváth Mihály szlavón harmincados panaszlevele Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bánnak. Horváth értesülése szerint a szlavóniai harmincadokat Tornallyai Jakabnak adta János király, ezért Varasd és több szlavóniai város nem hajlandó átadni a harmincadot. Várja a bán utasítását, hogy mit tegyen.[41]

December 17-én (h.)      A Pozsonyban megválasztott Habsburg Ferdinánd királyt hivatalosan beiktatják Magyarország választott uralkodói közé.[42] 1564-ben bekövetkezett haláláig magyar- és cseh király.

                                               Habsburg Ferdinánd megbízásából tárgyalódelegációt küldenek I. Zsigmond lengyel király krakkói udvarába. A delegációt Johann Mrakiesz de Raskaw tanácsos vezeti.[43]

I. Zsigmond lengyel király hivatalos választ ad Habsburg Ferdinánd cseh király Krakkóban tartózkodó követének, és erről levélben tájékoztatja Báthory István nádort is.[44] (<– November 25.)

December 18-a körül      Habsburg Ferdinánd cseh- és magyar király nyílt levele a magyar rendekhez, melyben minden országlakót óva int attól, hogy Szapolyai János „vajdának” hódoljon. (<– December 9.) Mert – Ferdinánd szerint – Szapolyai Jánost az önkényesen összehívott gyűlésén a párthívei tették királlyá, és az őrizetére bízott koronával koronázták meg. (<– November 11.) Ferdinánd ígéri, hogy megtartja az ország szokásjogait, szabadságát és kiváltságait, az országot megvédi a török ellen, és a török által elfoglalt várakat visszaszerzi. (<– November 29.) Azoknak, akik megtérnek Szapolyai János pártjától, teljes bocsánatot és kegyelmet ígér.[45]

December 18-án              Az Alsó-ausztriai Kormányzótanács választ ad János király Bécsben tartózkodó követeinek. (<– December 8.) Habsburg Ferdinánd szavait tolmácsolva kifejtik, hogy sérelmesnek vélik Szapolyai János „vajda” királlyá választását. (<– November 10.) Ferdinánd „örömest hiteti el magával, hogy uratok úgy fogja magát viselni, s cselekedeteiben olyannak fog mutatkozni, hogy abból a keresztény hit ellenségeire semmi erősbödés, a kereszténységre pedig és kivált Magyarország koronájára, de másokra sem, semmi sérelem se háramoljon.”[46]  

December 19-én               Az Esztergomban tartózkodó János király értesíti Czobor Jánost, hogy hitlevelet adott Szentgyörgyi és Bazini Farkas grófnak, aki az irat birtokában szabadon és sértetlenül utazhat a királyság területein.[47]

                                               Habsburg Mária királyné tájékoztatja Batthyány Ferenc bánt Habsburg Ferdinánd magyar királlyá választásáról. (<– December 16.) Az özvegy királyné kéri a bánt, hogy kétszáz lovasával jelenjen meg Bécsben, ahol megkapja a korábban kialkudott járandóságát (három hónapra hatezer forintot).[48]

December 20-án              Az Esslingben tartott diétán az osztrák rendek arról döntenek, hogy közösen lépnek fel a török hódítás ellen, ezért elhatározzák, hogy 1527. április 1-jére hadsereget kell felállítani a szultán ellen.[49]

                                               A Kölnben tartózkodó angol megbízott, Herman Ryngk tájékoztatja VIII. Henrik angol királyt, hogy Habsburg Ferdinánd cseh királyt a napokban magyar királlyá választották. (<– December 16.) Ryngk szarkasztikus meglátása szerint a törökök nem akarnak megállni Magyarország területén, ezért ha Ferdinánd valóban magyar király lesz, és tartja magát az ígéreteihez, akkor a szultán „elég sok tennivalót ad majd neki”.[50]

December 21-én               Batthyány Ferenc bán Németújvárról tájékoztatja Habsburg Ferdinándot, hogy ellenfele, Szapolyai János szövetséget kötött Frangepán Kristóffal, és a szlavón nemesség nagy része már Szapolyai pártjára állt.[51] (<– November 14.)

                                               János király 13 000 magyar forintért elzálogosítja a Trencsén vármegyei Sztrecsény várát Burianus Swetlowieckinek.[52]

                                               Habsburg Mária királyné – az egykor II. Lajos királyt hűen szolgáló – Baptista János lóidomítómestert ajánlja testvére, Ferdinánd király figyelmébe.[53]

December 22-én               A velencei Signoria értesíti a Rómában tartózkodó követét, hogy Josefics Ferenc zenggi püspök hamarosan Rómába érkezik, mert tárgyalni szeretne a pápa őszentségével.[54] (<– November 15-e körül.)

December 23-án              Advent negyedik vasárnapja.[55]

János király segélykérő levelet küld a bajor fejedelmi udvarba. A király egyúttal tagadja, hogy bármiféle megegyezést aláírt volna a törökkel.[56]

A székesfehérvári keresztes konvent jelenti, hogy János király november 27-én kelt parancslevele értelmében Csáky Borbálát (Héderváry Ferenc feleségét) zálogjogon bevezette Ozora és Tamási várak és tartozékaik tulajdonjogába.[57]

December 24-én (h.)      „Néhányan úgy vélekednek, hogy a török magyarországi inváziója hatással lesz az itáliai háborúra; mások hiszik, hogy ez csupán csel, hogy a német-római császár Itáliába küldje a csapatait földön és vízen” – jelenti Girolamo Ghinucci püspök Thomas Wolsey angol kancellárnak.[58]

December 25-e körül      Kázmér tescheni herceg – János király anyai nagybátyja – Esztergomba érkezik. A herceg jó esélyt lát arra, hogy János király Morvaországot és Sziléziát a maga oldalára fordítsa, és ezzel kedvezőbb tárgyalási alkut eredményezzen a Habsburg Ferdinánd követeivel folytatandó egyeztetések során. (Kázmér herceg a János királlyal folytatott megbeszéléseiről Krakkóban, 1527. február végén kelt levelében tájékoztatja I. Zsigmond lengyel királyt.)[59]

December 25-én               Karácsony.[60]

December 26-án              Magyarország területén részleges napfogyatkozás jelensége tapasztalható.[61]

December 26-a körül      Habsburg Ferdinánd cseh király megbízást ad a – német birodalmi postaszolgálatot szervező – Taxis családnak, hogy Bécs és Pozsony között szervezzék meg a postai összeköttetést.[62]

December 27-e körül      Báthory István nádor aggódó hangvételű levelet küld I. Zsigmond lengyel királynak. Beszámol arról, hogy immár két királya van Magyarországnak, ezért a két párt között ellenségeskedés várható. A nádor szerint a jog Habsburg Ferdinánd mellett szól, és a törvénytelenségek fokozódhatnak a soron következő időben, ezért aggódik a feleségét, Mazóviai Zsófiát megillető jegyajándék sorsa miatt.[63]

December 28-án              Aprószentek ünnepe.[64]

A VIII. Henrik angol király váltójával Magyarországra tartó Sir John Wallop követ Esslingből jelenti, hogy Habsburg Ferdinánd választott király nem fogja tétlenül hagyni, hogy ellenfele, János király uralkodjon Magyarországon, ezért a jövő évben minden bizonnyal háború várható kettejük között.[65]

December 29-én               Habsburg Ferdinánd cseh király Bécsből küldött levelében nyugtatja testvérét, Habsburg Mária özvegy királynét, hogy a jegyajándéka kapcsán védeni fogja őt, és ha szükséges, akkor más tartományokkal kárpótolja a királynét.[66]

December 30-a körül      Horvát tartományi gyűlés kezdődik Cetinben. A gyűlésen megjelent főurak és rendek két nappal később, 1527. január 1-jén királyukká választják Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget, választott cseh- és magyar királyt, a következő (aláírással szentesített) feltételek mellett: 1. A király Horvátország védelmére ezer lovast és kétszáz gyalogost tart fegyverben. 2. A király a horvát-krajnai határon megfelelő számú hadsereget állomásoztat. 3. A király hadügyi biztosai megvizsgálják a horvátországi várakat, erősségeket, és a hibákat kijavíttatja, a szükséges felszerelésekkel ellátja az őrséget. 4. A király megtartja az ország törvényeit, szokásait és régi kiváltságait.

December 30-án              A Magyarországról távozó két lengyel követ tragédiának nevezi azt, ami az országban zajlik a magyarok és németek között. (<– December 9.) A követek jelentése szerint semmi esély nem mutatkozik arra, hogy a helyzetet békés eszközökkel rendezni lehessen, ezért elhúzódó konfliktusra számítanak.[67]

December 31-én               János magyar király és Perényi Péter, Abaúj vármegye örökös ispánja, koronaőr és frissen kinevezett erdélyi vajda Esztergomban tölti az év utolsó napját. János király – az újév alkalmából, 1527. január 1-jén – több, Hunyad vármegyében fekvő birtokrészt adományoz Radu havasalföldi vajda titkárának, Szalánczy Jánosnak, aki számos alkalommal bizonyította hűségét Szapolyai János és Erdély iránt.[68]

                                               Habsburg Ferdinánd cseh király és választott magyar király Bécsben tölti az újévet, innen ír levelet Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bánnak.[69]  Ferdinánd 1527. január 1-jén utasítja a pozsonyi tanácsosait, hogy tárgyaljanak Batthyány bánnal, mert a bihácsi várba nem engedik be a német őrséget.[70]

A Toledóban tartózkodó V. Károly német-római császár levele a magyar rendekhez – fivére, Habsburg Ferdinánd királlyá választása alkalmából. (<– December 16.) A császár Magyarországra küldi követét, Don Antonio de Mendosát.[71]

Az 1526. év folyamán    Az Aranygyapjas Rendtag II. Lajos magyar- és cseh király nyakláncát – amelyet Tiziano               mester a királyról festett, Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött portréján megörökített – nem küldik vissza Spanyolországba, pedig a hivatalos eljárás szerint a halott rendtagok láncát a nagymesterhez kell visszajuttatni. Új rendtagot felvenni csak egy korábbi rendtag halála esetén lehetett, de 1526-ban – II. Lajos elvileg megüresedett helyére – nem avatnak új tagot. A soron következő avatásra öt évvel II. Lajos halála után, 1531-ben került sor.[72]

 

Oldal: 1526. december
1526 Magyarországa és az 1526. évi mohácsi csata - Botlik Richárd - © 2008 - 2025 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat