1526. január (Boldogasszony hava)

 

Január 1-jén (hétfőn)    Kiskarácsony (újév) ünnepe.

II. Lajos cseh- és magyar király Somorján (mai Šamorín, Szlovákia),[1] Szapolyai János erdélyi vajda Ebesfalván (mai Erzsébetváros, Szeben, Románia) és Szeben városában,[2] Drágffy János országbíró Nagyfalun tölti az újévet.[3] (II. Lajos király még január 12-én is Somorján tartózkodik.)[4] (–> Január 13.) II. Lajos király sógora, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg Bécsben tölti az újévet.[5]

Január 2-án                       Szalkai László esztergomi érsek felszólítja Werbőczy István nádort, hogy igyekezzen egyezséget létrehozni az évek óta pereskedő Szapolyai János vajda és Móré László pécsi püspök ügyében.[6]

                                               Szapolyai János erdélyi vajda kéri Beszterce város tanácsát, hogy a követeiket küldjék el Szebenbe, január 14-ére, Radu havasalföldi vajda házasságára.[7] (–> Január 13.)

Január 3-án                       Habsburg Ferdinánd főherceg – Augsburgban kelt oklevelében – felmenti Horvát Istvánt, akit – két évvel ezelőtt – Krajnában azzal vádoltak meg, hogy Zrínyi Miklósnak és a horvát rendeknek – a tartomány vazallus viszonyának kérdésében – segédkezett egyezkedni a törökökkel.[8]

II. Lajos királyt tájékoztatják, hogy a leleszi konvent[9] múlt év december 11-én végrehajtotta a királyi parancsot, és Kállói Lökős Jánost élőszóban is figyelmeztette: az alperes által elkövetett hatalmaskodási[10] ügyben a királyi személyes jelenléten[11] kell felelnie.[12]

Január 4-én                       A Budán tartózkodó egri püspök, Várday Pál nyugtát állít ki Sáros vármegyének, a bérelt dézsma nyolcszázötven, „jó pénzben”[13] („in bona moneta”) történt kifizetéséről.[14]

                                               Sáros vármegye hatósága tanúsítja, hogy a múlt év december 4-én lefolytatott vizsgálat és tanúkihallgatás során bebizonyosodott: a kis-sebesi erdőben hatalmaskodás történt, mivel az erdőbe senkinek nem lehetett belépnie zab, vagy a lovak takarmányozására fordított pénz kifizetése nélkül.[15]

Január 5-én                       Szapolyai János vajdai törvényszéket tart az erdélyi Medgyesen, ahol – többek közt – Ivánfalva és Berkes területén fekvő birtokrészekről rendelkezik, a Bervássy-Nagy család javára.[16]

                                               A leleszi konvent jelenti II. Lajosnak, hogy – az 1525. december 10-én kelt királyi parancslevele értelmében – a lakásaikon kézbesítették az idézést Lökős Jánosnak, Kállói Vitéz Jánosnak, Báthory Andrásnak és Sárközi Albert mesternek. Az uraknak a királyi személyes jelenlétre kell menniük tizenöt napon belül.[17]

Január 6-án                       Vízkereszt ünnepe (Epifánia).[18]

Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bán felesége, Svetkovics Katalin örök jogon adományozza Vázsony (mai Nagyvázsony) várát és tartozékait Werbőczy István nádornak.[19]

                                               Szapolyai János erdélyi vajda sürgeti András besztercei bírót, hogy a javításra szánt hintóját azonnal küldje vissza neki Vásárhelyre, mert sietnie kell.[20]

                                               Cseröghi János alkincstartó Pest megye adószedőitől ezer forintot kér – az érvényben lévő 75 dénáros adó terhére.[21]

Január 7-én                       Az erdélyi Besztercén tartózkodó Dóczy János királyi kincstartó elismervényt ír ötven ezüstről, melyet Hassy tanácsos úrtól vett kölcsön.[22]

Január 8-án (hétfőn)     A garamszentbenedeki konvent jelenti II. Lajos királynak, hogy a korábbi parancsa értelmében a konvent embere, Benedek pap január 4-én kézbesítette a Zobonya Miklósnak szóló idézést, így az illetőnek tizenöt napon belül személyesen meg kell jelennie a király előtt.[23]

                                               Drágffy János országbíró Nagyfalun tárgyal egy hatalmaskodási pert, melyben a vádlott Kemery András fegyverrel rátört Nagy Orbánra, akit a betegágyából kirángatott, hajánál fogva a háza küszöbéhez vonszolt, és ezt kiáltotta: „Bestia! Mondd, hogy hol vannak a néhai Kemery Rafael oklevelei, mert ha nem mondod, levágom a fejedet!” Az országbíró a felperes Kemery Jánost eskü letételére kötelezi (Budán), hogy bizonyítsa, mindenben igazat vallott.[24]

Január 9-én                       Szalkai László esztergomi érsek Esztergomban kelt ígérvénye Jacobus Carniolus mester részére: amennyiben a pozsonyi kanonoki javadalomban üresedés állna be, Carniolus lesz a jelöltje.[25]

Január 10-én                     Werbőczy István nádor Budáról utasítja a pozsonyi káptalant, hogy a hozzájuk küldött nádori ember mellé adjanak hiteles embert, aki a felperes Thurzó Elek ügyében beidézheti a hatalmaskodást elkövetett alpereseket, Szomor Balázst és testvéreit.[26]

Január 11-én                     A sziléziai származású Georg Sauermann humanista levelet küld a Thurzó-család kegyeltjével (a szintén sziléziai Georg von Logauval) Brodarics Istvánnak. Sauermann hálás köszönetet mond Brodaricsnak, amiért Rómában segítette őt, másrészt érdeklődik II. Lajos király magyarországi ügyeiről.[27]

Gosztonyi János erdélyi püspök Gyulafehérvárról ír levelet VII. Kelemennek. A püspök kéri a pápát, hogy erősítse meg II. Lajos kinevezését, egyúttal szabadkozik, amiért eleddig nem volt ideje megerősítést kérni Rómából. Gosztonyi tájékoztatja a pápát a püspöksége helyzetéről, amely egyházmegye – a szörényi vár eleste és Havasalföld ingadozása miatt – a török elsődleges célpontja lett. Evégett igyekszik a Fugger-család támogatásával csapatokat szervezni a püspökség megerősítésére, de attól tart, hogy nem jár túl nagy sikerrel.[28] (–> Február 9.)

Január 12-én                     Tomori Pál kalocsai érsek, az Alsó-részek főkapitánya – fizetésképtelenségre hivatkozva – beadja a lemondását. II. Lajos király nem fogadja el a lemondást.[29] (–> Március 27.)

Január 13-án                     II. Lajos király Budára érkezik Somorjáról.[30] (<– Január 1.)

                                               Az 1525. évi hatvani országgyűlésen rangjától megfosztott nádor, ecsedi Báthory István Pozsonyban tartózkodik, és önmagát nádornak feltüntető levélben rendelkezik a horvátországi Varasd ügyében.[31]

Werbőczy nádor a király nevében utasítja Kállói Vitéz Jánost – a temesvári huszárok kapitányát – és Kovácsházai Bessenyei Istvánt, mint Békés és Zaránd vármegyék nemességének képviselőit, hogy az aradi káptalan előtt ne tegyenek semmiféle vallomást a király korábbi nevelője és gyámja, Brandenburgi György őrgróf (korábbi gyulai várnagy) régebbi ügyeivel, hatalmaskodásaival kapcsolatban.[32]

Szapolyai János erdélyi vajda felszólítja Brassó város tanácsát, hogy küldjék el követeiket Szebenbe, Radu havasalföldi vajda házassági szertartására.[33] (<– Január 2.)

Január 14-én                     A madridi megállapodás értelmében V. Károly német-római császár és – a császár fogságába esett – I. Ferenc francia király békét köt egymással. A francia király – egyebek között – vállalja, hogy kiáll a keresztény Európáért a török ellen, beleértve a korábban Magyarországnak ígért támogatását is.[34] (–> Február 8.) A francia kincstár egymillió aranyat fizet I. Ferenc király szabadon engedéséért.

Január 15-én (hétfőn)   II. Lajos szigorúan meghagyja az aradi káptalannak, hogy Brandenburgi György őrgróf ügyében csak azokat az eseteket vizsgálják, amelyek a gyulai vár tulajdonlásához köthetők, mert az őrgróf korábbi bűntettei – amelyeket Békés és Zaránd vármegyék nemességének képviselői a tárgyalások során elmondtak – már elévültek.[35]

Január 16-án                     A Budán tartózkodó vingárti Horváth Gáspár királyi étekfogómester kéri az erdélyi Beszterce város tanácsosait, hogy mindenben higgyenek a hozzájuk küldött futárjának, akitől majd bővebben tájékozódhatnak.[36]

Január 17-én                     Szapolyai János erdélyi vajda kéri a brassói tanácsot, hogy a pojnári vár fenntartására szánt négyszáz forintot adják oda Off Péter pojnári várnagynak.[37]

Január 18-án                     Antonio Giovanni da Burgio pápai nuncius[38] jelenti Budáról, hogy – Bakics Pál rác vajda és Tomori Pál érsek-főkapitány beszámolója szerint – Szülejmán szultán Buda megvívására készül, és a kémek látták, hogy rengeteg hadianyagot halmozott fel a küszöbön álló hadjáratra.[39] (–> Január 28.) A rácok szerint Nándorfehérvárra érkezett harminc szekér hídveréshez és hajóépítéshez szükséges eszköz és faanyag, ami arra utal, hogy a törökök a Száván és Dráván akarnak hidat verni Magyarország felé. „Őfelsége a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnének a török ellen, mikor a legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg?”[40]

II. Lajos király utasítja a kolozsmonostori konventet, hogy aki Gerendy Miklós királyi titkár, gyulafehérvári őrkanonok Küküllő megyei birtokai beiktatásának ellentmondana, azt az illetőt idézzék Szapolyai János erdélyi vajda (vagy helyettese) elé.[41]

Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg utasítja az Alsó-ausztriai Kamarát, hogy a török veszélyre való tekintettel, ezer forint segélyt osszanak szét a horvát rendek közt.[42]

Habsburg Ferdinánd főherceg utasítja az Alsó-ausztriai Kamarát, hogy a horvát rendek három követének (Kobasics Jánosak, Tumpics Bernátnak és Tatarics Mátyásnak) – a váraik védelmére – egyenként adjanak három mázsa lőport.[43]

Január 19-én                     Krzysztof Szydłowiecki lengyel kancellár jelentéséből ismert, hogy január közepén I. Zsigmond lengyel király követe, Mikołaj Nipszycz Magyarországon tartózkodik. A budai királyi udvarban tartózkodó lengyel követ találkozott Burgio pápai nunciussal, és már küldött néhány levelet a lengyel kancellárnak, aki a másolatokat továbbította Albert porosz hercegnek. Másrészt Szydłowiecki kancellár megemlíti, hogy – pár napra – a krakkói udvarba érkezik II. Lajos király követe, Statileo János óbudai prépost, hogy a lengyel királlyal egyeztessen a török kérdésben. A lengyel kancellár kiemeli, hogy Lengyelország az orosz fenyegetés miatt leterhelt (ezzel arra céloz: nem valószínű, hogy Jagelló Zsigmond király támogathatja unokaöccsét, II. Lajost).[44]

Drágffy Anna (Kanizsai László özvegye) kéri Pekry János sztenicsnyaki (Zágráb vármegye) várnagyot, hogy – az erősödő török fenyegetésre való tekintettel –sürgesse a horvát tartomány bíráit, és mielőbb jelenjenek meg előtte.[45]

Január 20-án                     Acsádi Márton maróti főesperes – a X. Leó pápától nyert felhatalmazása alapján – Töttös Tamás fiát, Acsádi Kálmánt közjegyzőnek nevezi ki.[46]

                                               Reghy Ferenc Esztergomban kelt nyugtát ad Sibrik Osvátnak – az esztergomi érsekség jövedelmeinek adminisztrátora részére –, amelyben nyilatkozik, hogy Sibrik százhuszonhét forintot törlesztett az adósságából.[47]

Január 21-én                     Szentkirályi Geztragy László özvegye, Veronika harminckét forint értékben (jó ezüstpénz fejében) zálogba adja hitbér és jegyajándék címén kapott gyekei (Kolozs vármegye) birtokrészét Buday Gergelynek és feleségének, Margit asszonynak, valamint „leánykájuknak”, Klárának.[48]

                                               A szepesi káptalan hivatalos emberei előtt Szemercsényi Simon az összes birtokainak felét háromszáz aranyforintért eladja feleségének, Nyepreznei Annának.[49]

Január 22-én (hétfőn)   II. Lajos király – a spanyol Agustín de Velázquez ajánlására és közbenjárására – Juan de Campanellis de Bursel úrnak magyar nemesi címet adományoz, egyúttal felveszi a familiárisai[50] közé; így a nemes urat Magyarország területén mindenhol kötelesek vámmentesen átengedni. A nemesített úr címere: vörös pajzsban ágaskodó, támadó ezüst oroszlán, égszínkék pólyával[51] és három aranyszínű liliommal.[52]

Január 23-án                     Ruszkai Dobó Ferenc, Kenderes János, Tegzes László és társai nemesi szövetséget kötnek Perényi Gábor ellen, akinek a Nagydoboson élő jobbágyait a szövetkezett urak – azok „túlságos gyalázkodásai” miatt – megverették.[53]

                                               A kolozsmonostori konvent jelenti, hogy az előtte megjelent Sombori Benedek a Kolozs vármegyei Ajtony település negyedrészét familiárisának, Zalay Györgynek adja, mert gyerekkorától hűségesen szolgálja őt. Ha Zalay utód nélkül halna meg, a birtok visszaszáll a Sombori-családra.[54]

Január 24-én                     Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bán a csázmai káptalan előtt kötelezi magát, hogy a Rátkay Lászlótól kölcsönbe kapott ezer forintot január 25-ig megfizeti; illetve, ha mégsem, akkor a zálogos jogosult Batthyány Ferenc két varasdi uradalmát addig lefoglalni, amíg a bán nem törleszti az adósságát. Batthyány a fizetési késlekedést azzal indokolja, hogy II. Lajos király sürgősen Budára rendelte.[55]

A budai káptalan bizonyítja, hogy az előttük megjelent Nyerő Ferenc budai polgár és Potenciána nevű felesége a budai Szent Pál utcában álló házuk északi felét 400 forintért elzálogosította.[56]

Január 25-én                     Pál fordulásának ünnepe.

Pálóczy Antal zempléni ispán Patak várában adománylevelet bocsát ki Monyorósi János, pálóci és helmeci várnagy, valamint családja részére. Az adományozott két, Ung vármegyében található birtokot kap a szolgálatai elismeréséért, továbbá a jövőbeni salláriuma[57] terhére.[58]

Január 26-án                     VII. Kelemen pápa új rendelkezést küld Magyarországra a monostorok szabályozásáról. Az oklevelet a pannonhalmi bencés kolostor konventi levéltárában (capsarium) helyezik el.[59]

                                               Az Alsó-ausztriai Kamara utasítja a helytartót, hogy Zrínyi Miklós 50 lovára esedékes egyévi járadék hátralékát, százharmincnégy forintot fizesse ki.[60]

Január 27-én                     A leleszi konvent jelenti, hogy Zowárdffy Györgyné Katalin megtiltotta Palagyi Tamásnak és Weres Györgynek, hogy az Ugocsa vármegyei birtokrészeit elfoglalja, valamint II. Lajos királynak, hogy az iratban megnevezett birtokokat eladományozza.[61]

Január 28-án                    Brodarics István Budáról levelet ír Piotr Tomicki lengyel alkancellárnak, és Andrzej Trepka mestert küldi az irattal Lengyelországba. Brodarics tájékoztatja lengyel kollégáját, hogy Szalkai László esztergomi érsek visszaadta a királyi kancellária pecsétjét.[62] Brodarics reméli, hogy béke lesz a keresztény fejedelmek között, mert a humanista Marsupino tájékoztatta őt egy korábbi levelében, hogy a törökök hatvan gályát felszereltek, és erősödnek azok a hírek, miszerint a szultán idei célpontja Magyarország lesz.[63] (<– Január 18.)

                                               Az Alsó-ausztriai Kamara bejegyzése szerint a horvát származású nemes, Horvát Farkas nyolcvanöt forint követelése indokolt, az összeget két éves időtartamon belül ki kell fizetni.[64]

Werbőczy István nádor Budán – az alperesek kérésére – átírja a Terjék István felperes által bemutatott, kapornaki konvent által múlt évben kiadott oklevelet.[65]

Január 29-én (hétfőn)   II. Lajos király felszólítja a leleszi konventet, hogy a parancslevele értelmében intézkedjenek Oroszi János peres ügyében, amelyben Báthory András szatmári ispán, királyi titkár is érintett.[66]

Január 30-án                     Krusics Péter várnagy Zenggről ír levelet VII. Kelemennek. A várnagy panaszosan írja a pápának, hogy nincs ereje Klissza megtartására, mert nem tud zsoldot fizetni a katonáknak. II. Lajos királytól ugyanis az elmúlt években nem kapott fizetést, ezért kéri a pápát, hogy támogassa annak a 150 gyalogos katonának a bérét, akiket eddig fegyverben tarthatott.[67] (–> Március 26. és május 29.)

Szapolyai János erdélyi vajda a Szebenben tartott ülésén tizenhat márkára bünteti Forró Tamást és társait, ha bebizonyosodik, hogy múlt év pünkösdjén a Lőrincrévén lakó Vég Jánostól szántás közben elvették nyolc ökrét. Az alperesek szerint Vég János a Tompaházához tartozó földet szántotta, nem pedig Lőrincréve birtokát. A felperes az ülésen úgy nyilatkozik, hogy már tizenhat éve minden évben ugyanott szánt. A vajda kéri a vitatott terület hovatartozásának megállapítását.[68]

Január 31-én                     Szalkai László esztergomi érsek Budáról küld levelet VII. Kelemennek. Az érsek beszámol a káptalannal folytatott per állásáról, és kéri őszentségét, hogy ejtsék az ügyet, mert a magyar király és a királyság egyaránt fizetésképtelen, és túl nagy terhet róna a „hitetlenek ellen” védekező országra egy felesleges eljárás.[69]

A leleszi konvent előtt Czyczer Zsigmond nyugtát bocsát ki, melyben azt nyilatkozza, hogy a 48 forint értékben elzálogosított, Szabolcs vármegyében található birtokának zálogát visszafizette a terebesi pálos kolostor részére, így a felek bármilyen idézést, pereskedést a jövőben semmisnek tekintenek.[70]

Január folyamán            Horvát rendi gyűlés Kőrösön. A jelenlevők a behódolás feltételeiről kívánnak tárgyalni Szülejmán szultán követével.[71]

 

Oldal: 1526. január
1526 Magyarországa és az 1526. évi mohácsi csata - Botlik Richárd - © 2008 - 2025 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat