Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd

A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető

További hírességek

 

Dóczy János[1] Mohács idején az erdélyi vajda védnöksége alatt állt, annak ellenére, hogy királynéi kamarásmesterként Habsburg Mária aulicusa, tehát elvileg a királyné mellett lett volna a helye.[2] Aktív politikát folytatott Mohácsot követően, egyike azon uraknak, akik Tokajra invitálták az ország életben maradt politikusait, és a szabad királyi városok képviselőit.[3] János király a koronázását követően Dóczy-t kincstartónak nevezte ki, majd Lodovico Gritti kormányzó bizalmába férkőzve ugyanő elnyerte az alkormányzói tisztséget. Dóczy János Batthyány Orbánnal közösen tervelte ki a Czibak Imre ellen elkövetett politikai merényletet. A válaszcsapás nem maradt el, hamarosan Grittivel együtt bukott Dóczy is, akit 1534-ben Medgyesen különös kegyetlenséggel öltek meg.[4]

Gosztonyi János erdélyi püspök[5] 1526-ban – noha jelentős létszámú sereget gyűjtött – nem mozdult ki Gyulafehérvárról. Pár nappal a csata előtt, augusztus 23-án a püspöki székhelyéről írt levelet.[6] A nagy távolság és az idő rövidsége miatt reménytelen volt a püspöki csapatot egyesíteni a királyi sereggel. Habsburg Mária bizalmasa volt, mivel a francia nevelésben részesített királynét kiválóan megértette a párizsi Sorbonne-on tanult Gosztonyi.[7] Habsburg-hű politikája miatt Mohács után János király perbe fogta, megkínoztatta, majd megölette Gosztonyit. Püspökségét Statileo János vette át.[8]

A mohácsi csata idején II. Lajos Nádasdy Tamást küldte követségbe Ferdinánd főherceghez, és a német birodalmi rendek speyeri gyűlésére.[9] A királyi titkár ezért nem tudott részt venni az ütközetben. A speyeri gyűlés 400 ezer gulden segélyt (Türkenhilfe vagy Romzug) ajánlott II. Lajosnak. „A döntés időpontja: 1526. augusztus 26. (!) jelzi az ajánlat komolytalanságát[10] – írta Rázsó Gyula hadtörténész. A mohácsi csata után – Ferdinánd megrendelésére – Nádasdy elkészítette a hadjáratból megmenekült magyar főrendek listáját,[11] ezzel segítve a Habsburg főherceg tájékozódását a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Itt már nem a török veszély, hanem a korona megszerzése volt napirenden. A Mohács utáni hónapokban Nádasdy, mint a zalavári apátság igazgatója,[12] nem az országot ért török csapás enyhítésén, vagy az országot pusztító török elleni védelem szervezésén, hanem Ferdinánd főherceg legitimációján fáradozott.[13] Az osztrák főherceg Linzből, szeptember 20-án kelt levelében utasította Nádasdy-t, hogy nevében tárgyaljon a Pozsonyba menekült főurakkal.[14] A pozsonyi várba zárkózott Bornemissza Jánostól eltekintve,[15] Nádasdy minden báróval egyetértésben lefolytatta a tárgyalást. Mint már fentebb említettem, Nádasdy aktív katonai szerepet vállalt a Bornemissza János ellen folytatott magánhadjáratban. Erre példa Nádasdy 1527 vízkeresztjén kelt levele, melyben tájékoztatta Ferdinándot, hogy az egyik összecsapás során megsérült a szeme, lábadozik, ezért nem tud hozzá utazni.[16] Nádasdy volt az egyik főszereplője az 1527 tavaszán zajló tárgyalássorozatnak, melyet Ivánczy János zalai várnagy ügyében folytattak.[17] Nádasdy Tamás aktívan részt vett Ferdinánd király Szapolyai-elleni, 1527. évi hadjáratában. Az óvári[18] táborban azt a feladatot kapta, hogy 300 fős lovasserege élén intézzen támadást Győr ellen. Katonai szempontból könnyű feladata volt Nádasdynak, mert Győr védői nem tanúsítottak ellenállást, azonnal kinyitották a vár kapuit.[19] Azonban a Győrben hátrahagyott német gyalogosok és a várban maradt magyar katonák Ferdinánd hadjárata idején összecsaptak egymással. Ferdinánd egyrészt Budáról, 1527. szeptember 10-én kelt levelében kérte a győri városbírót, hogy segítse az ügy kivizsgálását.[20] Másrészt Majláth Istvánt száz huszárral és 250 cseh gyalogossal, 300 alsó-ausztriai nehézlovassal Óvárról Győrbe hívta Jörg Puchaim,[21] hogy ott – II. Lajos egykori istállómestere, a király halálának egyik szemtanúja – rendet tegyen.[22]

A valószínűleg román származású Oláh Miklós[23] királyi- és királynéi titkár Habsburg Mária bizalmasa, a királyné magyarországi udvartartásának egyetlen tagja, aki Máriát követte németalföldi udvarába.[24] Mária királyné kíséretével menekült Budáról Pozsonyba.[25] Érdemeire hivatkozva Mária királyné győri kanonoknak nevezte ki, ami elég különös, ha meggondoljuk, hogy Oláh „sohasem tartózkodott Győrött; […] a karban helyettese végezte kötelességét; a misézésben különben is helyettesre szorult, mert nem volt felszentelt pap[!].[26] A királynénak már Mohács előtt megvolt a jogköre ahhoz, hogy egyházi embereket kinevezzen,[27] de Oláh nem volt egyházi ember.[28] Mária királyné valószínűleg Oláh kinevezésével kívánta saját levelezését jogszerűvé tenni a győri egyházmegyében, mivel a királyné nem rendelkezett pecséttel. Másrészt a kinevezésének köszönhetően Oláh Miklós jelentős havi jövedelemhez jutott, ami nem terhelte Mária kincstárát.

Úgyszintén távol maradt a csatától: Balyomi Fülöp,[29] Batthyány Orbán,[30] Derencsényi Miklós,[31] Dessewffy István,[32] Ernuszt János,[33] Gerendy Miklós,[34] Héderváry Ferenc,[35] Kanizsay László,[36] Maczedóniai László,[37] Paksy Gáspár,[38] Pemfflinger István,[39] Pemfflinger Márk,[40] Putnoki Imre,[41] Serédy Gáspár,[42] Statileo János,[43] Werbőczy István.[44]



[1] Kincstartó, 1526-tól királynéi kamarásmester. MNL. OL. 1525: Df. 247773 1526: Df. 246294. Jászay Pál szavaival élve: Dóczy, a „ritka gonoszságú.” Jászay: A magyar nemzet i. m. 78.

[2] Kincstartó (1525-1526), 1526-tól királynéi kamarásmester. MNL. OL. 1525: Df. 247773 1526: Df. 246294.

[3] Ld. Dóczy levele Kassának. Archív Mesta Kosič. (Kassa) Collectio Schwartzenbachiana. Nr. 1139.

[4] Istvánffy i. m. 196-201. Kubinyi: A Szapolyaiak i. m. 190.

[5] Püspöki feladatai mellett királynéi kancellár is. A 16. század elején őrkanonok, keszői várnagy volt. Ezután előbb győri, majd (1524-től) erdélyi püspökként szolgált. MNL. OL. 1503: Df. 238 141., 1511: Dl. 46 971., 1513: Df. 233 337., 1516: Df. 279 363., 1524: Dl 82 684. Botlik: Az 1531. évi i. m. 582. és Uő: „De vidua” i. m. 48.

[6] MNL. OL. Df. 246298.

[7] Kubinyi: Habsburg Mária i. m. 13. Réthelyi: Főhercegnői i. m. 1208.

[8] Botlik: „De vidua” i. m. 53.

[9] Nádasdy a birodalmi gyűlésen felkérte Frangepán Kristófot, hogy legyen ő a királyi sereg fővezére. Margalits: Horvát repertorium I. i. m. 372. Rázsó A Habsb. Bir. 1986. 135.

[10] Rázsó Gyula: A Habsburg Birodalom politikai és katonai törekvései Magyarországon Mohács időszakában. In. Mohács. Tanulmányok i. m. 135.

[11] ÖStA HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. B. 17-18.

[12] Ld. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 3. Konv. B. 40.

[13] Barta: A Sztambulba i. m. 78.

[14] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Miscellanes Fasc. 425. Konv. A. fol. 19-22.

[15] Ld. Nádasdy levele Pozsonyból, 1526. okt. 11. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. C. 4-5.

[16] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 3. Konv. A. 27-28.

[17] ÖStA HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 4. Konv. B. 11-12.

[18] Mai Mosonmagyaróvár.

[19] Ursinus Velius, Caspar: De bello Pannonico libri decem. I. Wien, 1762. 4. Győr védelmére a főseregből 150 főnyi, Ferdinánd párti gyalogságot hagytak hátra.

[20] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 6. Konv. A. 78.

[21] Alsó-ausztriai landmarschall.

[22] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 6. Konv. B. 9.

[23] Esztergomi érseki titkár MNL. OL. 1523: Df. 286675. Királynéi titkár. Ld. Kubinyi: Habsburg Mária i. m. 14.

[24] Fazekas István: Oláh Miklós, Mária királyné titkára (1526-1539). In. Habsburg Mária i. m. 37-43.

[25] Imrich Nagy: Mikuláš Oláh v službách král’ovnej Márie Habsburskej. In. Ján Jessenius. Slováci na panovníckych dvoroch. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie, ktorá sa konala 13-14. septembra 2011 v Martine. Eds. Agáta Klimeková – Eva Augustínová. Martin, 2012. 187.

[26] Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 355.

[27] II. Lajos 1522-ben adott prépost kinevezési jogot Mária királyné kezébe. MNL. OL. Dl. 89166. Öt nappal a mohácsi csata előtt Mária királyné egri nagyprépostnak és kanonoknak nevezte ki Oláh-t. MNL. OL. Dl. 89227.

[28] 1522 óta komáromi főesperes, és a mohácsi csata idején már pécsi kanonok volt. Mindezek ellenére sem titulálhatjuk egyházi embernek, hiszen még misét sem celebrálhatott.

[29] Királynéi pohárnokmester (pincernarum vicemagistrum). ÖStA HHStA Ungarische Akten Miscellanea Fasc. 425. Konv. A. fol. 6.

[30] Protestáns főúr.                       

[31] Tornai ispán, Szapolyai János közeli rokona. Kubinyi: A Szapolyaiak i. m. 187.

[32] Pozsegai ispán és királyi kamarás. Nevét egyszerűen Dezsőfiként is írják. Vö. Kubinyi: A Szapolyaiak i. m. 170.

[33] „Igazi” báró; testvére meghalt a csatában. ÖStA HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 2. Konv. B. 17-18.

[34] Mohács előtt néhány évvel küküllői őrkanonok, budai prépost, telegdi főesperes volt. MNL. OL. 1523: Dl. 82 627., Dl. 82 613., 1525: Df. 246 175. Később fehérvári őrkanonok. MNL. OL. 1525: Df. 246175. Majd királyi titkár Uo. Dl. 82614. Gerendy a királynéval menekült Pozsonyba 1526-ban.

[35] „Igazi” báró, akit Nándorfehérvár 1521.évi elvesztése miatt perbe fogtak, elítéltek. Önkéntes száműzetésbe vonult, de a főúr nem hagyta el az országot, csupán visszavonult a közélettől. Mohács idején valószínűleg birtokán tartózkodhatott, később Szapolyai János pártjára állt.

[36] „Igazi” báró, több főúri érdekszövetség tagja. Például 1522-ben, II. Lajos távolléte idején Ráskay Gáspár, Werbőczy István és Essegváry Ferenc (utóbbi pápai várnagy, Szapolyai János familiárisa) oldalán a király-ellenes főúri kormányzat egyik vezető alakja.

[37] Pécsi prépost, Habsburg Ferdinánd feltétlen híve. ÖStA HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 5. Konv. A. 77. K. Obermayer Erzsébet – Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben. Századok 93. 1959. 5-6. sz. 773-801.

[38] Paksy (VI.) Gáspár már a Mohácsot megelőző korszakban Szapolyai János híve volt. Apja, Paksy Mihály, és nagybátyja, (V.) Gáspár 1515-ben Szapolyai oldalán estek el a zsarnói csatában. 1526-ban aradi, majd nógrádi ispán. Török Bálint rábeszélésére Ferdinándhoz csatlakozott. Unokaöccsei közül a győri püspöki címet viselő Balázs, és (II.) János a mohácsi csatában hősies halált haltak. Barta: Konszolidációs kísérlet i. m. 670. Botlik: Az 1531. évi krakkói i. m. 582.

[39] Királyi tanácsos. Bessenyei: A Héttorony foglya i. m. 23.

[40] Szász királybíró, az Erdélyben élő Ferdinánd-pártiak vezére, Török Bálint sógora. Uo. 23.

[41] Borsodi ispán, királyi kamarás. Kubinyi: A Szapolyaiak i. m. 170.

[42] Ferdinánd pártjára állt, a felső részek főkapitánya. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Allgemeine Akten Fasc. 9. Konv. B. 85.

[43] Segesdi főesperes, őrsi prépost. MNL. OL. 1513: Dl. 47050. Botlik: Statileo János i. m. 815-816. Közvetlenül a csata előtt küldte II. Lajos az erdélyi vajdához: „Hogy a dolog simábban és gyorsabban végbemenjen, Basy Györggyal együtt küldik Statilius Jánost, az éles és fürge elméjű, nem csekély tudományú férfit.” Brodarics Me. i. m. 25.

[44] Ex-nádor, jogtudós, a Tripartitum (Hármaskönyv) szerzője, Szapolyai János szövetségese, aki 1526-ban a Zólyom vármegyei Dobronya várában várta meg a török elvonulását. Bánkuti: Az Alföld népének i. m. 7.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 44
Heti: 174
Havi: 393
Össz.: 121 892

Látogatottság növelés
Oldal: Akik nem vettek részt a csatában (11) További hírességek
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »