Perényi Péter, a „nádorispánfi”[1]

 

Perényi Imre nádor fia, aki apja halálát követően (1519-ben) lett koronaőr, temesi- és abaúji ispán, és a címmel – már igen fiatalon, 17 évesen – „igazi” báró.[2] Temesvár kapitányaként csatlakozott lovas egységeivel II. Lajos király Mohácsnál állomásozó seregéhez.[3] Perényit a balszárny vezetésével bízták meg, és korábbi szövetségeseihez, Báthory Andráshoz, Drágffy Jánoshoz, homonnai Drugeth Ferenchez, Pálóczy Antalhoz és Ráskay Gáspárhoz hasonlóan saját maga irányította a csatában résztvevő egységeit.[4] Azért lényeges mindezt kihangsúlyozni, mert Perényi Péter éppen ezekkel az urakkal szövetkezve hozta létre 1522-ben az „augusztusi konföderációt”, amely a Csehországból hazatért II. Lajos királyt felszólította, hogy fossza meg nádori hatalmától Báthory Istvánt. „A vádpontok egyike az volt, hogy a nádor állandó összeköttetésben, sőt titkos egyetértésben állott a törökkel, házában állandóan török követek tartózkodtak.”[5] Az egyik királyi- és királynéi titkárt, Aczél Ferencet a megbuktatott Báthory nádor meggyilkoltatta, mert úgy vélte, hogy ő befolyásolta a királyi pár – rá nézve negatív – döntését. Kubinyi András bizonyította, hogy Aczélt „Szerémi leírása ellenére nem megfojtották, hanem tizenegy késszúrással megölték.”[6] A Mohács előtti hatalmi harcot még pikánsabbá teszi az a tény, hogy Perényi Péter édesanyja, Báthory Magdolna révén a nádor unokaöccse volt.[7] Perényi egységei tehát – érthető okokból – távol a nádortól, „rettenthetetlen vitézséggel”[8] harcoltak a mohácsi csatában, de a temesvári kapitány bajtársiassága már kevésbé dicsérhető. Mialatt mostohaanyja, özvegy Perényiné Kanizsay Dorottya a csatatéren kerestette halott hozzátartozóit a jobbágyaival[9] – Perényi Ferencet és Gábort megtalálta, és többekkel egyetemben eltemettette –, ezalatt a csatából megmenekült Perényi Péter egykori bajtársa és unokatestvére, a csatában elesett Pálóczy Antal Zemplén megyei ispán és királyi tanácsos özvegyétől, Ráskay Magdolnától[10] elfoglalta Patak várát.[11] Pedig nem sokkal Mohács előtt Perényi Péter pontosan Ráskay Magdolna fivérével, Gáspárral együttműködve, a varsányi gyűlésen javasolta, hogy II. Lajos alkalmatlansága miatt a király mellé jelöljenek ki gubernátort. Perényi tehát nemcsak jól ismerte a Ráskay-családot, hanem a két família egymás politikai szövetségese volt.[12] Nemcsak Pálóczy, hanem a csatában szintén elesett Tárczay Miklós özvegyét, Bánffy Dorottyát, és kiskorú fiát, Tárczay Györgyöt is háborgatta Perényi, katonáival elfoglalta tőlük a zempléni Céke[13] várát.[14] Perényi a délvidéken is folytatta rabló hadjáratát: alig ért haza Temesvárra, amikor a befolyásos tiszántúli földbirtokost, Jaksics Márkot katonáival fogságba ejtette, és csak 4 ezer aranyforint[15] váltságdíj fejében engedte őt szabadon.[16] Perényi részt vett Szapolyai János vajda királyválasztásán és koronázásán. Noha Perényi volt az egyik koronaőr, nem tudta, hol lehet a Szent Korona.[17] Egyes adatok szerint a másik koronaőr, Szapolyai János vajda 1523-ban Visegrádról titokban saját birtokára, Trencsén várába vitette a Szent Koronát. „Ketten őrizték ugyanis az angyali koronát Visegrád várában, s mindegyiküknek volt művészettel elkészített kulcsa.”[18] Amikor 1526. november 11-én előkerült a korona, „Perényi Péter nevetve nagy hangon mondta: Magyarok, itt a korona, amit én három évig nem láttam, mert ellopták.”[19] János király a koronázást követően Perényit bízta meg a Szent Korona őrzésével. Ez hiba volt, mivel Perényi „mindig gyűlölte János királyt, mert ez ellopta és elrejtette titkon az angyali koronát tudta nélkül.”[20] Perényi – kijátszva az őrzéssel megbízott katonákat, és fittyet hányva az évszázados hagyományra – nem Visegrádra, hanem saját birtokára, Füzérre vitte a koronázási ékszereket.[21] Mostohaanyja, Kanizsay Dorottya[22] – a Habsburg udvar elkötelezett híveként – többször ígérte Ferdinándnak, hogy Perényi Péter hamarosan a pártjára áll. Ferdinánd 1527. január 15-én, Bécsben kelt levelében sürgette Perényit, hogy mielőbb térjen a hűségére.[23] A báró kész követeléssel állt elő: leszállítja Ferdinándnak a koronázásához szükséges Szent Koronát,[24] amennyiben a választott magyar király elismeri jogigényét Patak vára felett, és megtarthatja erdélyi vajdai címét.[25] Perényi alkudozása nem ok nélküli: 1527. július 15-én Ferdinánd már vingárti Horváth Gáspárnak adományozta Patakot, amit Perényi Péter már korábban kiszemelt magának![26]

 

Oldal: Akik részt vettek a mohácsi csatában (3) Perényi Péter
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat