Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd
A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A kis herceg – II. Lajos király természetes fia
A királyné udvarhölgyeinek társaságában került Budáról Pozsonyba II. Lajos király házasságon kívül született, törvénytelen vagy természetes fia, akit egyes forrásokban Budai-, másokban Királyfia- vagy Lantos Jánosnak olvashatunk. Ő egy kakukktojás a történetünkben, mivel csecsemőként nem sok mást tehetett volna a menekülésen kívül. Míg Hunyadi Mátyás kapcsán elég jól ismert természetes fia, Corvin János politikai pályafutása, II. Lajos fiáról szinte elfeledkezett a magyar történettudomány. Inkább csak pletyka szinten hallani felőle.[1] Ennek három oka lehet. Az egyik, hogy Mátyás király gyermeke nemes, míg Lajosé nemtelen nőtől született. Ebből következik a másik ok, hogy a magyar király fiát az udvar kirekesztette, és könyöradományokon kívül nem is akartak tudomást venni a létezéséről.[2] Így jelentéktelen, politikailag súlytalan személy, nem szereplője, hanem csak megtűrt alakja volt a budai, majd a pozsonyi udvarnak. A harmadik ok, hogy II. Lajos törvénytelen gyermekének létezése igazolja azon korabeli források állítását, hogy a magyar királyhoz feleségül adott Mária királyné meddő volt. Ez a kényes kérdés még további kutatásra vár, mert egészen új megvilágításba helyezi az 1515. évi Habsburg-Jagelló családi szerződést, amely értelmében II. Lajos törvényes fiú utód nélküli elhalálozása esetén a Cseh- és Magyar Királyság trónja a Habsburg-családra száll. Kérdés, hogy vajon a házasságok útján terjeszkedő Habsburg-ház tudott-e Mária meddőségéről?[3] Korábban, Hunyadi Mátyás kapcsán Beatrix királyné meddősége közismert volt, és ezért követelte a pápától Habsburg Miksa (1493-1519) német-római császár 1492-ben, hogy a cseh- és magyar királyt, II. Ulászlót kényszerítse e házasságba. Miksa császár „leplezetlen cinizmussal tárta föl indítóokát; kijelentette, hogy a Habsburg-ház örökösödési jogaira hátrányos volna, ha Ulászló olyan nővel lépne házasságra, kitől örököst várhat.”[4] Feltűnő, hogy a házassággal terjeszkedő Habsburg-család II. Lajos halálát követően Mária királynét „kivonta” a forgalomból: Mária nemcsak Szapolyainak, hanem Magyarországról történt távozása után minden kérőjének kosarat adott.[5]
II. Lajos törvénytelen fiára a továbbiakban a Habsburg udvar figyelt és felügyelt, és a Magyar Kamara számadáskönyvének tanúbizonysága szerint folyamatosan pénzelte őt. Királyfia János[6] kegypénzben részesült még I. Ferdinánd halála után is, sőt, leányának – tehát II. Lajos király unokájának – 1568 júliusában tartott menyegzőjét is a bécsi udvar támogatta pénzzel, ajándékkal.[7] Az esküvőre 10 aranyforintot és egy hordó bort adott a bécsi Magyar Kamara.[8]
[1] Tardy: Kis magyar történetek i. m. 38-46.
[2] Budai vagy Királyfia János 1557. február 21-én értékesítette az egyik pozsonyi házát, amelyet annak idején még I. Ferdinánd királytól kapott adományul. I. Ferdinánd 1552. márc. 20-án kelt adománylevelét – amelynek értelmében II. Lajos király természetes fia még a kilenced szolgáltatása alól is örökre (!) mentesült – Oláh Miklós állította ki Pozsonyban. Tardy: Kis magyar történetek i. m. 44-45. Bessenyei József: Menekültek. A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemissza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Budapest – Miskolc, 2007. 469. lábjegyzet 151.
[3] A kérdés még további kutatásra vár. Habsburg Mária kedvenc udvarhölgye, és a királyné „hálószobai titkos szolgálónője” (ministra secreta in cubiculo), Lucretia de Caballis levelezését szükséges vizsgálat alá vonni. Kubinyi: Habsburg Mária i. m. 16.
[4] Ld. „A milánói követnek Miksa udvarából 1496. febr. 12., ápr. 9., 17., július 11., 1498. április 8-ikán írt jelentései. A pápai követnek 1498. máj. 12-én Konstanzból írt jelentése.” Fraknói: A magyar királyválasztások i. m. 122. és 238. Kubinyi András másképp fogalmazva jutott ugyanerre az eredményre: „Miksa igényt támasztott a magyar trónra, ezért meg akarta akadályozni II. Ulászló válását a meddő Beatrix királynétól, hogy ne legyen örököse.” Kubinyi: Magyarország hatalmasai i. m. 134.
[5] Legjelentősebb házassági ajánlatát az egyik bajor hercegtől és V. Jakab (1513-1542) skót királytól kapta (1528-ban).
[6] Saját maga által készíttetett pecsétje is volt, melyen „hirdette”, hogy ő II. Lajos fia. A pecsét felirata: „S. Iannos Herczeg Budai Lajos kiral fia.” Királyfia Ferdinándhoz beadott egy különleges kérelmet: a magát „herceg”-nek író János az iratban kéri a királyt, hogy adja át neki Báthory Miklós a dévényi várat, hogy „felhozhassa a kincseket.” Egyelőre még nem világos, hogy II. Lajos természetes fia milyen jogalapot formált a feltételezett kincsekre. Tardy: Kis magyar történetek i. m. 48. és 50.
[7] Botlik: Szapolyai János i. m. 52. 1573. márc. 13-án Habsburg Miksa jóváhagyta II. Lajos fiának kérelmét: „Jánosnak, akit Lajos király fiának szoktak nevezni, házának helyreállítására 20 rénes forintot adjanak.” Tardy: Kis magyar történetek i. m. 49.
[8] ÖStA. HHStA. Hoffinanz Ungarn RN. 21. Konv. 1570. fol. 13.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 29
Tegnapi: 41
Heti: 326
Havi: 877
Össz.: 125 637
Látogatottság növelés
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu