Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd

A 2017 októberében, pdf formátumban megjelent e-book teljes szövege olvasható, korlátlanul másolható, letölthető

Várday Pál[1]

 

Várday Pált az ütközet előtt, augusztus 19-én (Bátáról) küldte vissza Budára II. Lajos, ezért a püspök nem vett részt a mohácsi csatában. „Várday ellen akart szegülni a király akaratának, azzal védekezve, hogy a közelgő ütközet miatt most nem lehet távol a királytól anélkül, hogy becsületét sérelem ne érje. Ezt elkerülendő oklevelet állíttatott ki az uralkodóval, miszerint a feladatot csak királya kényszerítésére vállalta el.”[2] Várday tehát bebiztosította magát egy királyi oklevéllel, nehogy később a hűtlenség vádja érje őt. Zsigmond lengyel királynak írott levelében Várday azt állította, hogy augusztus 30-án vissza akart térni a királyi sereg táborába, amikor estefelé megérkezett a rossz hír Budára.[3] Kétlem, hogy állítása valós lehetett, és ezt a gyanúmat egy öt évvel korábbi levél megerősíti. A Mohácsot megelőző, 1521. évi királyi hadjárat során Várday – akkor még a tolnai táborból – hasonló ürüggyel utazott vissza Budára, hogy életét mentse a küszöbön álló háborúból.[4] Nándorfehérvár elvesztése kapcsán közvetett felelősség terhelte Várdayt, mivel a kincstartó II. Lajos határozott írásbeli parancsának ellenére sem fizette ki a naszádosokat, akik ezért 1521-ben nem vettek részt a török elleni harcban.[5]És a szalánkeméniek, kik mind naszádosok, eljöttek, hogy a segítségért a hópénzüket kérjék a királytól. A király Pál kincstárnokhoz, Szent Zsigmond templom prépostjához küldte őket, ő azonban egy énekes fiút sem adott volna valamennyiükért. Ez a lator a papírossal alfelét kitörölte, a szennyét dobta a vitézek arcába.”[6] 1526-ban, a mohácsi csata hírét Várday csak valamivel később tudta meg Budán, mint Habsburg Mária és környezete, és a királyné a távozásáról nem értesítette Várdayt. A püspök nem a királynéval tartott Pozsonyba, hanem saját egyházmegyéjébe igyekezett, hogy ott fegyverbe szólítsa a felvidéki magyar városok katonaságát a török ellen.[7] Várday Miskolcra részországgyűlést hívott össze. Az északkelet-magyarországi városban szeptember 16-án megjelent Abaúj, Borsod, Gömör, Heves és Torna vármegye nemessége, és azt a határozatot hozták, hogy minden nemes úr Verpeléthez igyekezzen a katonáival. A miskolci határozat azonban álságos, a mögött Szapolyai János önös terve húzódott,[8] s itt már nem annyira a török veszély ellen, mint inkább a királyválasztás céljára gyűjtötték a sereget.[9] Laczlavik György értelmezésében „miután értesültek róla, hogy a török elvonult Buda alól (szept. 26.), a verpeléti tábor felállítása szükségtelenné vált”, és ezért utasította Várday a kassaiakat, hogy már ne Verpelétre, hanem a közelgő tokaji országgyűlésre küldjék a katonáikat.[10] Úgy vélem, hogy ennek éppen ellenkezője a logikus. Pontosan a török sereg Budáról Pestre történő átkelése, az akindzsik kelet-magyarországi pusztítása indokolta a katonák verpeléti táborba küldését, ha Várday valóban a török ellen toborozta volna a sereget. Azonban jól látható, hogy erről szó sincs. Az egri püspök minden célja arra irányult, hogy Szapolyai Jánost kiszolgálja, amit a vajda pár hónappal később bőségesen meghálált. Királlyá választása után Szapolyai kérelmezte VII. Kelemen pápánál, hogy Várday Pál esztergomi érsekké történt kinevezését erősítse meg.[11] Várday egy évvel később már Ferdinánd pártján állt,[12] és a főherceg ugyancsak kérte a pápát a megerősítés ügyében, mivel nem kívánt tudomást venni arról, hogy egy évvel korábban János király már megtette ezt a lépést.



[1] 1511-től említik Várday nevét a főpapi rendben. MNL. OL. Dl. 22154. 1512-től alkincstartó. MNL. OL. Df. 217205. 1514-ben a királyi jövedelmek adminisztrátora, több ízben kincstartó (1517-től), Mohács előtt egri püspök. Laczlavik György: Egy politikus főpap a 16. század első felében. Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutása. Doktori disszertáció, kézirat. ELTE-BTK, 2012. passim

[2] Laczlavik: Egy politikus 2012. 36.

[3] AT. VIII. 216.

[4] MNL. OL. Dl. 39618.

[5] Nándorfehérvár eleste után Várday lemondott a kincstartóságról. Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi kincstartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75. 2004. 2. sz. 26.

[6] Szerémi i. m. 101. Vö. Szentkláray: A dunai hajóhadak i. m. 80.

[7] Jászay: A magyar nemzet i. m. 21.

[8] A határozatban említik az erdélyi vajdát, aki üzent Várday-nak, hogy a miskolci gyűlés résztvevői várják be az Erdélyből érkező seregét.

[9]Ha ez nem már előre kifőzött terv volt, kedvezőbb alkalom alig adhatta elő magát Szapolyainak.” Jászay: A magyar nemzet i. m. 22.

[10] Laczlavik: Egy politikus i. m. 39.

[11] ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Miscellanea Fasc. 425. Konv. A. fol. 47.

[12] Ld. Várday hűségnyilatkozata Ferdinándnak. ÖStA. HHStA. Ungarische Akten Miscellanea Fasc. 425. Konv. A. fol. 8.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 149
Heti: 174
Havi: 651
Össz.: 120 643

Látogatottság növelés
Oldal: Akik nem vettek részt a csatában (9) Várday Pál
Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" Budapest, 2017 - Botlik Richárd - © 2008 - 2024 - mohacsicsata.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »